Ma van egy éve, hogy Donald J. Trump, a 2016-ban szavazatkisebbséggel váratlanul győzelmet arató jobboldali ingatlanmágnás letette az elnöki esküt Washingtonban. Első elnöki beszédének végén ilyen ígéreteket tett:
„Együtt újra erőssé tesszük Amerikát. Újra gazdaggá tesszük Amerikát. Újra büszkévé tesszük Amerikát. Újra biztonságossá tesszük Amerikát. És igen: együtt, újra hatalmassá tesszük Amerikát.” (Kiemelések tőlem.)
Az elmúlt egy évben Trump „erőssé tett” Amerikája újabbnál újabb országokat fenyegetett meg és minden szövetségesének hátat fordított legalább egyszer. Az viszont igaz, hogy a milliárdos meg milliárdosokból és milliomosokból álló kormánya még gazdagabbá tette a többi dúsgazdagot egy kifejezetten rájuk szabott adócsökkentéssel – aminek következtében jelentősen emelkedni fog az államadósság. Ami a biztonságot illeti, a tavalyi év a 2001-es terrortámadások óta legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosságot hozta Las Vegasban – méghozzá belföldi fehér ember fegyveréből. Trump „büszkévé tevési” ígérete azt hozta, hogy világszerte zuhan az Egyesült Államok tekintélye és befolyása. Az ország kormányzásában pedig hatalmas káosz uralkodik.
Amit mi sem szemléltet jobban, mint a péntek éjféli részleges kormányleállás. Az utóbbi azért következett be, mert a hatalom minden gyeplőjét birtokló republikánusok képtelenek voltak meghozni az utolsó költségvetési törvényt – vagy legalábbis a közigazgatás egyes részlegeinek ideiglenes finanszírozásáról szóló határozatot. Az pedig azért történt úgy, mert a demokraták követelték, hogy a kiskorúként illegálisan az USA-ba hozott 800 ezer fiatal maradjon szövetségi védelem alatt, ahogyan az Barack Obama elnöksége alatt megvalósult (ez az ún. DACA-program). Mivel a szenátusban 60 fős többségre van szükség a szavazáshoz, a képviselőház hiába próbálta megkerülni a követelést, a szenátusban nem lehetett ugyanazt a megoldást alkalmazni.
Az „alku-elnök” megbízhatatlansága hatalmas szerepet játszott ebben: Trump ugyanis hol ezt mondja, hol azt, még ebben az aránylag egyszerű kérdésben is, amiben az amerikaiak 87 százaléka – párthovatartozástól függetlenül – az együttérzés pártján áll és nem rúgná ki az önhibájukon kívül idekerült, azóta pedig céltudatos életet élő fiatal „idegeneket”, akik közül legtöbben nem is ismernek más hazát.
A szenátus egyik kétpárti csoportja kedden meglátogatta az elnököt a Fehér Házban és úgy tűnt, sikerült megszerezniük az egyetértését. Trump még azt is kiejtette megbízhatatlan száján, hogy „a bevándorlási törvényeket szeretetből kell írni”. Ugyanezek a szenátorok, a költségvetés biztosításával egybekötött törvénytervezetet előkészítve csütörtök reggel telefonon újra beszéltek az elnökkel és megegyeztek, hogy délben a Fehér Házban véglegesítik az alkut. Csakhogy a Fehér Ház szélsőjobboldali erői titokban meghívtak a találkozóra néhány olyan kongresszusi tagot is, akik nem hajlandók a kompromisszumra, és akik közvetlenül a megbeszélés előtt eltérítették Trumpot az egyezkedéstől.
Erre az alattomos taktikára adott válaszként a demokraták nem voltak hajlandók beleegyezni az ideiglenes pénzelésbe a DACA-program biztosítása nélkül. Az amerikai szövetségi közigazgatás egyes részei így pénteken éjfélkor bezártak.
Utoljára 2013-ban történt ilyesmi, amikor a kongresszus republikánus többsége azt akarta kicsikarni Obamától, hogy mondjon le saját legnagyobb vívmányának, az egészségbiztosítási reformcsomagnak a finanszírozásáról. Obama erre természetesen nem volt hajlandó és ezen az álláspontján – Trumppal ellentétben – soha nem is változtatott. Akkor 16 napig tartott a hírhedt kormányleállás.
A találgatások most arról folynak, hogy ebben a törvényhozási választási évben melyik oldal issza meg a levét a történteknek. Donald Trump minden idők legnépszerűtlenebb elnöke, ezt a csúcsot egész évben tartotta. Valójában csak egy hajthatatlan kisebbség tart ki mellette: olyan fundamentalista keresztény csoportok, amelyek egyébként is a szövetségi állam ellenségei és mereven elutasítanak mindenféle kompromisszumot. Kizárólag saját rögeszméik vezérlik őket és az egész országra rá próbálják kényszeríteni gyűlöletüket minden ellen, ami szerintük „nem amerikai”.
A szombati napot Trump floridai kastélyában akarta tölteni, hogy ott milliárdos haverjaival ünnepelje „roppant sikeres” (az ő szavai) elnökségének első évfordulóját. Ennek az egy évnek 120 napját töltötte saját birtokain: nem is csoda, hogy egybehangzó értékelések szerint fogalma sincs a politikáról és ország-világ dolgairól. A keményre lakkozott haj alatt egy még keményebb fej rejtőzik, amely számára kizárólag saját, „én-leszek-a-leghíresebb-ember-a-világon” célú önimádata a fontos. Ha káosz, hát legyen káosz. Legalább akkor is róla beszél a tehetetlen ország-világ.
