Hivatalosan is az európai-kínai kapcsolatok fekete bárányává vált a Budapest-Belgrád vasúti beruházás – írja csütörtökön megjelent cikkében a Magyar Nemzet arra a tanulmányra hivatkozva, melyet januárban az Európai Parlament Belpolitikai Főigazgatósága adott ki a Kína által 2013-ban meghirdetett globális geopolitikai koncepció, az Egy Övezet, Egy út (OBOR) európai vonatkozásáról.

„A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházás jó példa azokra az ügyekre, melyek a Kínából érkező beruházások esetén az Európai Unióban jelentkeznek” – kezdi a projekt tárgyalását az elemzés. Az EP tanulmánya külön alfejezetet áldoz a kínai tőkéből tervezett, ám a mai napig parkolópályán lévő vasúti beruházásnak. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a projekttel szemben, miután kiderült, hogy a magyar, szerb és kínai felek által aláírt szerződés megnevezte a beruházás magyar szakaszának fővállalkozóját, amire az uniós jog szerint közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni. A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházással szemben indított kötelezettségszegési eljárásról egyébként elsőként a Magyar Nemzet számolt be, Magyarország kormánya azonban sokáig tagadta azt.

„Jóllehet a projekt haladást mutat, egyben bemutatja annak a veszélyét, hogy a kínai befektetések szembekerülnek az EU versenyjogi és közbeszerzési szabályaival” – írja a dokumentum. Figyelemre méltó az elemzésben foglalt egyik táblázat is, amely a 16+1 Együttműködés (közép-európaiak és Kína) keretein belül, kínai tőkéből megvalósított infrastrukturális beruházásokra tér ki. Az összesítés szerint tíz ilyen beruházásra került sor, melyek közül eddig kettő fejeződött be, öt folyamatban van és három el sem kezdődött. Utóbbiak közül az egyik éppen a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A beruházás annak ellenére került a megrekedt projektek közé, hogy az elemzés szerint az egész Európai Unióban Magyarország és Lengyelország keresi a legaktívabban a kapcsolatokat Kínával. Ez a dokumentum egy másik táblázatából derül ki, ami az OBOR koncepción keretein belül, Pekinggel kötött kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozatokat (MoU) összegzi. Ebből ugyanis a két közép-európai ország írt alá a legtöbbet: Lengyelország hat, Magyarország pedig öt ilyen dokumentummal listavezetők.

Bár megvalósíthatósági tanulmányok és kommunikációs feladatok címen a magyar kormány eddig is milliárdokat költött el a több sebből vérző Budapest-Belgrád vasútvonalra, a napokban megjelent hírek szerint újabb projekt indulhat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn találkozott román kollégájával, Teodor Meleșcanuval, s a találkozón a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megépítésének tervét is felvetették. Szijjártó bejelentette, a magyar kormány egymilliárd forintot hagyott jóvá a vasútvonalterv megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére.

A Magyar Nemzet nemrég beszámolt a Budapest-Kolozsvár vasútvonali tervről. A lap értesülései szerint a 16+1 Együttműködés tavaly novemberben tartott, budapesti csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök felvetette a vasútvonal elképzelését Li Kö-Csiang kínai kormányfőnek, vagyis nem kizárt, hogy a kínai tőke ebben a beruházásban is megjelenik majd.

Ahogy az EP idézett tanulmánya is megjegyzi, a közép-kelet európai térség országai alapvetően nyitottak a kínai beruházók iránt, különösen a közlekedési infrastruktúrát fejlesztő terveket illetően. A dokumentumból azonban kiderül, hogy a magyar kormány kommunikációjából is ismerős, optimista elképzeléseknek továbbra sincs nyoma. Miközben a kínai tőkéből tervezett infrastrukturális beruházásokat a térség politikusai éppen azzal indokolják, hogy azáltal a Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia közötti kereskedelem vérkeringésébe csatlakozna a régió, a dokumentum szerint a kereskedelmi folyosók elkerülik a térséget. Bár az OBOR-t öt, a 16+1 Együttműködés pedig hat éve indult útnak, az EP elemzésében szereplő térképre egyedül Lengyelország került fel, egy Kínát és Németországot összekötő vasútvonal tranzitországaként – áll a Magyar Nemzet cikkében.