Horvátország 2013-as európai uniós csatlakozása óta úgynevezett „bővítési fáradtság” jellemzi az uniós integrációs folyamatokat, ez pedig nem független attól, hogy a tagállamok között sincs egyetértés Nyugat-Balkán integrációja ügyében: az egyik oldal szerint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia még nem áll készen a csatlakozásra, különösen most nem, amikor az Európai Unió is számos belső gonddal küzd, a másik oldal viszont éppen azzal érvel, hogy a kontinenst érő kihívások kezeléséhez szükség van a stabilitás megteremtéséhez – írja szombati számában a Magyar Idők című napilap. Tóth Loretta, az újság elemzője szeirnt a csatlakozást nehezítik a délszláv államok közötti, máig rendezetlen határviták és etnikai feszültségek, az uniós külügyminiszterek tegnap véget ért, kétnapos szófiai tanácskozásán azonban úgy tűnt, az unió optimista a jövőt tekintve.
Az uniós vezetők optimizmusára utal például Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozata is, miszerint meggyőződése, hogy sikerrel zárul a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére – idézte fel a Magyar Idők szerzője. Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet, hiszen hajlandóságot látok arra a két ország vezetői részéről, hogy előmozdítsák a párbeszédet – nyilatkozta a politikus. Hogy mennyire megalapozott az optimizmus, az kérdéses, a napokban ugyanis nagy port kavart, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszter belgrádi látogatásán Koszovó függetlenségének elismerésétől tette függővé Szerbia uniós csatlakozását.
A Mogherini nyilatkozatáról és az uniós külügyminiszterek szófiai informális találkozójáról készült tudósításunkat itt érhetik el olvasóink:
Lesz foganatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédnek
Sikerrel fog zárulni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére – jelentette ki pénteken az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek informális szófiai találkozóján megtartott sajtótájékoztatón. „Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet a mandátumunk végére, vagyis 2019 végére” – mondta Federica Mogherini.
A válasz sem maradt el: Ivica Dačić szerb külügyminiszter tegnap arrogánsnak, kontraproduktívnak és elfogadhatatlannak minősítette a német kollégája által megfogalmazott kritériumokat, ami jelzi azt is, hogy hiába az optimizmus, a sebek még most sem gyógyultak be Szerbia és a függetlenségének éppen ma tizedik évfordulóját ünneplő Koszovó között. Aleksandar Vučić szerb államfő tegnap szintén arról beszélt, hogy Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe, és egyedül a felek közötti kompromisszum veheti elejét annak, hogy a térség státusa évtizedekre befagyott konfliktus tárgya legyen – értékelte a Magyar Idők szerzője.
Aleksandar Vučić tegnapi nyilatkozatát mi is ismertettük a Szabad Magyar Szó oldalain, ezt itt érhetik el olvasóink:
Az uniós tagságért cserében sem ismerjük el Koszovó függetlenségét
Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe, és csak kompromisszummal lehet megelőzni, hogy a térség státusa évtizedekre befagyott konfliktus tárgya legyen – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő egy pénteken megjelent interjúban. A brit Reuters hírügynökségnek nyilatkozva beszélt arról is, hogy olyan megoldást keresnek, amelyet népszavazásra bocsáthatnának.
A Magyar Idők pénteki cikke felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarország egyébként az egyik legaktívabb támogatója a nyugat-balkáni országok mihamarabbi integrálásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért a szófiai találkozón is mielőbbi eredményeket sürgetett. A tárcavezető elmondta, az anyaország a leghatározottabban támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, mert az több szempontból is megfelel a magyar érdekeknek. Mint mondta, ez jó lenne a vajdasági magyaroknak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillére. Emellett az Európai Unió annál erősebb, minél több tagállama van – fogalmazott Szijjárttó Péter.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalásáról készült tudósításunkat itt érhetik el olvasóink:
Szijjártó Péter már 2022-ben beléptetné Szerbiát az EU-ba
Magyarország a leghatározottabban támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, mert az több szempontból is megfelel a magyar érdekeknek – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek. A tárcavezető Szófiában részt vesz az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön kezdődődött, kétnapos informális találkozóján, és egyeztetett Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel.
Aleksandar Vučić szerb államfő egyébként múlt szerdán Johannes Hahn bővítési biztossal a Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz. A szerb elnök tavaly júliusban a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni, emlékeztetett a távirati iroda. Vučić ugyanakkor arról is bezsélt, hogy az Európai Bizottság a múlt kedden közzétett bővítési stratégiában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását.
A bizottság bővítési stratégiájában leírtakhoz hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap a bolgár külügyminiszter – írta a Magyar Idők szerzője. Ekaterina Zaharieva szavait idézve hozzátette még: valós esélyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re uniós tagokká váljanak. Mint a bolgár politikus elmondta, ehhez azonban az érintett országoknak határozott lépéseket kell tenniük az európai integráció felé vezető úton.
