Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szófiai látogatásán csütörtökön arról biztosította a hat nyugat-balkáni államot, hogy nyitva áll előttük az európai uniós tagság, de hangsúlyozta azt is, hogy a reformok fontosabbak, mint a határidők, tehát ezzel jelezte azt is, hogy nincs tagság a feltételek, az elvárások teljesítése nélkül. Az unió soros elnökségét ellátó Bulgária fővárosában a luxemburgi politikus találkozott a tagságra pályázó Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina kormányfőivel. A találkozó házigazdája Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök volt.
Juncker szerint az unió szándékai komolyak a Nyugat-Balkán 2025-től kezdődő integrációjával kapcsolatban. „A csatlakozás nem álom, hanem realitás, egy olyan valóság, ami be fog következni” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Az uniós vezetők szorgalmazni fogják a bővítési stratégiában foglaltakat, amelyben elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. „Viszont nagyobb jelentősége van a tartalomnak, mint a naptárnak” – fogalmazott a reformok fontosságára utalva.
Az Európai Bizottság elnöke ezzel egyes tagországok aggályaira reflektált, amelyek szerint az Európai Unióhoz olyan államok készülnek csatlakozni, amelyeken az 1990-es évek etnikai konfliktusai máig ható sebeket ejtettek, illetve amelyeknek olyan hírük van, hogy törvénytelenségek történnek náluk. Némelyek azért is aggódnak, nehogy megismétlődjön Románia és Bulgária szerintük elsietett csatlakozása 2007-ben, valamint a kelet-európai munkaerő rosszul kezelt tömeges beáramlása Nagy-Britanniába, amely sok britet az unió ellen hangolt.
„Ezekben az országokban megvan az akarat az uniós tagsághoz szükséges reformok elvégzéséhez” – jelentette ki Juncker. Korábbi nyilatkozatait megismételve hozzátette: a tagjelölt országoknak fel kell számolniuk a korrupciót, a szervezett bűnözést, és véget kell vetniük területi vitáiknak, mielőtt csatlakozhatnának. „Azzal a meggyőződéssel térek vissza Brüsszelbe, amely már kialakult bennem, hogy a Nyugat-Balkán helye az Európai Unió szívében van” – mondta Juncker.
Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy amennyiben ezeknek az államoknak bármelyikében biztonsági probléma merülne fel, úgy az automatikusan az Európai Unió biztonsági problémájává válna. Junckert és Mogherinit Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési biztosa is elkísérte Szófiába. Balkáni körútján Juncker vasárnap óta mind a hat, uniós tagságra pályázó országot felkereste, majd útjának utolsó állomásán, Szófiában együtt is tárgyalt vezetőikkel.
