Érdekes emberszerű lény az a filmrajongó, aki másnap kora reggelig képes fennmaradni és nagyokat ásítozva, s időnként elbóbiskolva képes végigkövetni az Amerikai Filmakadémia hagyományos, évi díjkiosztó ünnepségét, s emelem kalapomat azon sorstársaim előtt, akik az idén is végigszurkolták az Oscar-gálát. Mert hiába jelöltek az idén is egy magyar filmet, s hiába volt az utolsó pillanatig rejtély, hogy a nagyszerű Három óriásplakát Ebbing határában, vagy pedig az úgyszintén kiváló Víz érintése nyeri meg a legjobb filmért járó díjat, az ez évi díjkiosztó is, a jubileumi jellege ellenére kissé öregesre, és kissé vontatottra sikeredett.
Jimmy Kimmel, aki tavaly egy, a korábbi díjkiosztókhoz képest pörgős, s fergetegesre sikeredett rendezvényt kalauzolt végig most mintha nem lett volna elemében, s szinte már a show elején ellőtte a legjobb poénjait. A műsorvezető bevezető beszédében természetesen kitért az amerikai filmgyártás szexuális ragadozóit megérdemelten leleplező #metoo mozgalomra, így az egyik poénjában kifejtette, hogy mennyire is rendes fickó az Oscar (az aranyszobrocska), mivel megtartja magának a kezeit és még pénisze sincs, majd pedig azzal folytatta, hogy milyen hely is a Hollywood, hiszen annak idején készült egy film Mi kell a nőnek címmel, amelynek Mel Gibson volt a főszereplője. Az ausztrál származású színészt ugyanis évekkel ezelőtt családon belüli erőszakkal is megvádolták. Guillermo Del Toro filmjéről, A víz érintése című filmről pedig annyit mondott Kimmel, hogy 2017-ben annyira elszúrtak mindent a férfiak, hogy a nők inkább halakkal jöttek össze.
A Hollywoodot megrázó zaklatási botrányra a díjkiosztó előtti napokban egyébként, a Sabo néven alkotó „konzervatív utcaművész” is rájátszott, úgy, hogy a Három óriásplakát Ebbing határában című film mintájára Hollywoodban meghekkelt három óriásplakátot, amelyen számonkérte a filmsztárokat, amiért sokáig a kisujjukat sem mozdították a szexuális zaklatások ellen.
Kimmeltől természetesen az aktuális amerikai elnök is megkapta magáét, a díjkiosztó házigazdája a bevándorlók mellett kiállva ugyanis a bevezetőjében kitért az egyébként tényleg csodaszép Lupita Nyong’o-ra, aki Mexikóban született, de Kenyában nőtt fel. „Trump illemhelyiségéből kezdődhet a tweetözön” – jegyezte meg ironikusan Kimmel. Ezután viszont a poénok többsége elég erőtlennek bizonyult, egyedül a gyermekkori önmagával történő találkozását sikerült remekül megoldania, s azt a jelenetet is ügyesen levezette, amelyben egy moziteremben lévő közönséget lepett meg azzal, hogy számos világsztárral (Guillermo del Toro, Emily Blunt, Mark Hamill, Gal Gadot, Margot Robbie és Lupita Nyong’o) közösen besétáltak hozzájuk, s mindenféle nassolni valóval látták el őket (lásd a képet). Ebben a moziban lehettünk szemtanúi az idei díjkiosztó talán legőszintébb pillanatának is, amikor Mark Hamill, a Csillagok háborúja filmek sztárja enyhén szólva félszegen bemutatkozott Gal Gadottnak, a Wonder Woman címszereplőjének, ők ketten ugyanis még sohasem találkoztak egymással.
Az idei díjátadót egyébként a kiállások Oscar ünnepségének is nevezhetjük, ugyanis a rendezvény ideje alatt a díjakat átadó, vagy éppen átvevő filmcsillagok beszédeikben a nők mellett kiálltak még a bevándorlók, és a homo- és a transzszexuálisak jogai mellett is, illetve egy rövid bejátszás erejéig a katonák előtt is tisztelegtek.
A legerőteljesebb üzenetet talán a fentiekben már megemlített Lupita Nyong’o és Kumail Nanjiani pakisztáni származású stand up komikus és színész osztotta meg a díjkiosztó közönségével, illetve az Oscar–gálát a televízión keresztül követőkkel. Ők ugyanis az egyik kategória jelöltjeinek a felolvasása előtt a hozzájuk hasonló bevándorlóknak üzenve rámutattak, hogy az álmok nemcsak Hollywood, hanem az Egyesült Államok alapjai is, s ezért kiállnak az összes, odakinn álmodozó mellett.
Úgyszintén erőteljes üzenetet fogalmazott meg Salma Hayek, Annabella Sciorra és Ashley Judd is, akik a szexuális zaklatással vádolt Harvey Veinstein áldozataként a változás szükségességéről beszéltek, s ők vezették fel azt a bejátszást is, amelyben más ismert emberek beszélnek a változásról, s arról, hogy ezentúl más időszámítás kezdődött el Hollywoodban és mindenki hangja hallatszik majd, nemcsak a fehér hetero férfiaké.
Az este legkedvesebb történetét Sam Rockwell mesélte el a legjobb férfi mellékszereplőnek járó aranyszobrocska átvétele után. A színész a pódiumon felidézte, hogy amikor gyerek volt, az édesapja egyszer elment az iskolába és azzal az indokkal kérte ki az órákról, hogy nagymamájával történt valami. Amikor a kis Sam megkérdezte, hogy mi van a nagyival, édesapjától azt a választ kapta, hogy: „Semmi, moziba megyünk”.
Ami a kiosztott elismeréseket illeti, mint ahogyan már beszámoltunk róla, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének nem sikerült zsinórban rátripláznia a Saul fia és a Mindenki aranyszobrocskájára, de ettől függetlenül semmi okunk sincs a szomorkodásra, mivel már az is nagyszerű dolognak számít, hogy az idén is szurkolhattunk egy magyar filmnek. Gary Oldman joggal nyerte meg a legjobb férfi főszerepért járó díjat, s végre-valahára ez a nagyszerű színész is kezébe vehette az Oscar díjat. A nagy nyertesek közé tartozik Roger Deakins operatőrkirály „bearanyozódása” is, akit 14 jelölés után a Blade Runner 2049 képvilágáért díjaztak.
Bizonyos tekintetben Oscar történelemnek lehettünk szemtanúi Kobe Bryant díjazása kapcsán. A legendás kosarazót a Dear Basketball című rövid animációs film forgatókönyvéért díjazták, így ő az első olimpiai bajnok és NBA játékos, akit díjaztak. A Dear Basketball a sportolónak azon a 2015-ös levelén alapszik, amellyel a kosárlabda-játékos bejelentette három évvel ezelőtti nyugdíjba vonulását. Igazából nem történt meglepetés a legjobb filmnek járó Oscar-díj kiosztásakor sem. Del Toro A víz érintése című filmje egyike volt a főesélyeseknek. A néma takarítónő és a halember szerelmét elmesélő film megérdemelte az Oscar szobrocskát, még ha a rossznyelvűek szerint az alkotás kísértetiesen hajaz Jean-Pierre Jeunet, francia filmrendező szürreális, de elbűvölő alkotásaira.
Az idei Oscar-gála díjazottjai:
Legjobb film: A víz érintése
Legjobb rendező: A víz érintése, Guillermo del Toro
Legjobb férfi főszereplő: Gary Oldman, A legsötétebb óra
Legjobb női főszereplő: Frances McDormand, Három óriásplakát Ebbing határában
Legjobb férfi mellékszereplő: Sam Rockwell, Három óriásplakát Ebbing határában
Legjobb női mellékszereplő: Allison Janney, Én, Tonya
Legjobb eredeti forgatókönyv: Tűnj el, Jordan Peele
Legjobb adaptált forgatókönyv: Szólíts a neveden, James Ivory
Legjobb operatőr: Szárnyas fejvadász 2049, Roger Deakins
Legjobb vágás: Dunkirk
Legjobb látványtervezés/díszlet: A víz érintése
Legjobb jelmeztervezés: Fantomszál
Legjobb hangvágás: Dunkirk, Alex Gibson, Richard King
Legjobb hangkeverés: Dunkirk, Mark Weingarten, Gregg Landaker, Gary A. Rizzo
Legjobb vizuális effektusok: Szárnyas fejvadász 2049
Legjobb smink: A legsötétebb óra
Legjobb eredeti filmzene: A víz érintése, Alexandre Desplat
Legjobb eredeti betétdal: Remember Me, Coco
Legjobb animációs film: Coco
Legjobb animációs rövidfilm: Dear Basketball, Glen Keane, Kobe Bryant
Legjobb rövidfilm: The Silent Child, Chris Overton, Rachel Shenton
Legjobb dokumentumfilm: Icarus, Bryan Fogel, Dan Cogan
Legjobb rövid dokumentumfilm: Heaven is a Traffic Jam on the 405, Frank Stiefel
Legjobb idegen nyelvű film: A Fantastic Woman
