A horvát kormány az Isztambuli Egyezmény ratifikálására készül, ami komoly vitákat váltott ki a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjai között – közölte hétfőn az N1 horvát hírcsatorna. A legnagyobb ellenzéki politikai szervezet, a Szociáldemokrata Párt (SDP) már hetek óta napirendre szeretné tűzni a parlamentben a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását, amelyet Magyarországon is elutasít a kormánypárt, annak ellenére is, hogy az ellenzék már huzamosabb ideje szorgalmazza annak törvénybe iktatását.
Andrej Plenković horvát kormányfő (nyitóképünkön) a tavalyi választási kampányban ígérte meg, hogy törvénybe iktatja a dokumentumot, de ez ellen tiltakoztak az egyházak és a különböző konzervatív civil szervezetek. Plenković az idén március 8-án, a nemzetközi nőnapon jelentette be, hogy kormánya két hét múlva dönt az egyezmény ratifikálásának jóváhagyásáról, majd a parlament elé bocsátják vitára. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet a HDZ vezetésében. A párt hétfői elnökségi ülése után Plenković kijelentette: a szűk vezetéssel közelebbről is megismertették az egyezmény tartalmát, definícióit, s azt is, hogyan keletkezett és mit hozhat a strasbourgi székhelyű, negyvenhét országot tömörítő Európa Tanács minden országa számára. Mint mondta: az elnökségi ülés résztvevőinek többsége alaposan elemezte a szerződést, és nem talált benne semmi olyat, ami a gender-elméletre utalna. Az ezzel kapcsolatos tézisek okozták a legtöbb vitát és osztották meg leginkább a társadalmat Horvátországban.
A gender-elmélet, más néven a társadalmi nem elmélete, a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel, és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet. Az egyezmény ellenzői arra figyelmeztetnek, hogy a megállapodás megkülönbözteti a nemek biológiai és társadalmi felfogását, és a ratifikáló országokat arra kötelezi, hogy ezt a szemléletet az oktatási rendszerbe is építsék be. Vannak olyanok is, akik népszavazást kezdeményeznének a témában.
A horvát kormányfő hangsúlyozta, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette korábbi kormányok és a HDZ szakértői is dolgoztak az egyezményen. A szociáldemokraták (SDP) vezette kormány aláírta ugyan az egyezményt, de végül gazdasági okok miatt nem ratifikálta azt. Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint a HDZ-ben vannak olyanok, akik nem értenek egyet az egyezmény ratifikálásával, azt mondta: „Úgy tűnik, hogy ugyanazt a szöveget olvassuk, de nem ugyanazt értjük alatta.” Hozzátette, hogy alaposan áttanulmányozta a nemzetközi szerződést, és nem talált benne semmi kivetnivalót.
„Azoknak azonban, akik a percepció (a valóság érzékszervi észlelésének) világában élnek, még szükségük lesz egy kis időre, hogy megértsék, mi az egyezmény valódi lényege” – fogalmazott Plenković. A nők ellen elkövetett erőszakos cselekményeket definiáló, és a megfelelő büntetőjogi keretek kiépítésére felszólító egyezményt 2011. május 11-én fogadták el Isztambulban, az Európa Tanács negyvenhét tagállama közül eddig negyvenöt írta alá – Horvátország 2013-ban –, és eddig huszonnyolc ország ratifikálta. Két ország nem írta alá, Azerbajdzsán és Oroszország. Horvátország aláírta, de még nem ratifikálta. Horvátország szomszédai közül csak Magyarország nem ratifikálta még az egyezményt.
