Az oroszországi elnökválasztás vége után közzétett első exit pollok szerint a hivatalban lévő államfő, Vlagyimir Putyin nyerte meg a vasárnapi voksolást, és a voksok 74 százalékának megszerzésével már az első körben biztosította magának az újabb hatéves mandátumot. A hivatalos adatok szerint viszonylag magas, hatvan százalék fölötti volt a részvételi arány.

A voksok 76,04 százalékának összesítése alapján a már az első fordulóban győztes Putyin 76,1 a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 12,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,5 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.
A második helyen álló Grugyinyin vasárnap este újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy a „most lezajlott volt a legmocskosabb választás a posztszovjet térségben a jelen időben”. Mint mondta, sajnálatos módon igaza volt a választáson való részvételtől eltiltott Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak, mert például Moszkva megyében volt rá példa, hogy valaki kétszer-háromszor is szavazott.
Az est folyamán korábban a Központi Választási Bizottság közölte, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt. Az orosz belügyminisztérium szerint sem történtek olyan komoly incidensek, amelyek képesek lettek volna befolyásolni a választások eredményét.

Meglehetősen sokan gondolták azt, hogy távolmaradásukkal, személyes bojkottjukkal fejezhetik ki legjobban, hogy nem tartják valódi választásnak azt, ahol csak álellenjelöltek indulhatnak, az állami médiumok pedig szigorú központi ellenőrzés alatt állnak.

Putyin győzelme azt jelenti, hogy a politikus újabb, hatéves államfői mandátum letöltése után már 24 évet tölt hatalomban Oroszoroszágban. Ennél tovább már csak Sztálin vezette Oroszország elődjét, a Szovjetuniót, ő 1922-1953 között volt hatalmon.

Vlagyimir Putyin újraválasztását követően kijelentette, hogy nem készül újabb alkotmányreformra. A választási éjszakán Moszkvában vasárnap éjjel újságíróknak nyilatkozva nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba és százéves koráig benne ülni.
Elismerte, hogy gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, hogy a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható.

Putyin, aki az este folyamán a választási stábját felkeresve annak fontosságáról beszélt, hogy az orosz politikai erőket a nemzeti érdekek vezéreljék, a média képviselőinek elmondta, hogy a választások után találkozni kíván vetélytársaival. Úgy vélekedett, hogy senkinek sem szabad legyőzöttnek éreznie magát.

Egységre szólította fel Oroszországot a továbbhaladás érdekében az államfő akkor is, amikor a Kreml melletti Manyezsnaja téren ünneplő tömegnek megköszönte a választóktól kapott támogatást.
A moszkvai belvárosban ezrek gyűltek össze, eredetileg azért, hogy koncerttel egybekötött nagygyűlésen emlékezzenek meg a hivatalos orosz szóhasználat szerint Oroszország és a Krím-félsziget „újraegyesítésének” negyedik évfordulójáról. A rendezvényen azonban két koncert között Putyin egyszer csak megjelent a színpadon, hogy köszönetet mondjon ismételt megválasztásáért.
A vasárnap éjjel megtartott sajtótájékoztatóján Putyin nemzetközi ügyekről szólva kifejezte Oroszország készségét a Nagy-Britanniával való együttműködésre a Szkripal-ügy felderítésében. Szavai szerint a médiából értesült arról, hogy Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában.
„Az első dolog, ami az ember eszébe jut az az, hogy ha ez harci méreganyag lenne, akkor az emberek természetesen a helyszínen meghaltak volna, ez nyilvánvaló tény, ennek tudatában kell lenni. Oroszországnak nincsenek ilyen eszközei, mi az összes vegyi fegyverünket megsemmisítettük nemzetközi ellenőrzés alatt” – hangoztatta Putyin, tudatta az MTI.