Az Országos Népi Gyűlés (ONGY), a Kínai Népköztársaság parlamentje március 11-én több pontban is módosította az ország alkotmányát, de csak egyetlen pont váltott ki különösen nagy érdeklődést világszerte. Az, amelyikkel eltörölték az államfő két, egymást követő ciklusra korlátozott újraválaszthatóságát. A parlament elsöprő többséggel döntött így: 2958-an szavaztak a módosításra, ketten ellene, hárman pedig tartózkodtak.
Az új rendelkezésnek két érdekes vonatkozása van: egyrészt rendkívül gyors bevezetése, másrészt pedig politikai jellege.
Kezdjük az elsővel, mert már a menetrend is magáért beszél: a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága alig több, mint egy héttel korábban tette közzé a javaslatot, hogy töröljék az alkotmányból az 1982 óta érvényes újraválaszthatósági korlátozást, amit még Teng Hsziao-ping indítványozott azzal a céllal, hogy az államvezetést különválasszák a pártvezetéstől. A KB javaslatára néhány nap múlva összeült a népfrontszerű Népi Politikai Tanácskozó Értekezlet, majd következett az ONGY plenáris ülése. Két hét alatt minden le is zajlott.
Említésre méltó a szavazás szertartásos menete is. Amikor Hszi Csin-ping a szavazást megelőzően belépett az ONGY nagytermébe, az utána jövők csak nagy távolságban követték az államfőt. De Hszi Csin-ping nem csak akkor tartotta magát távol a legfelsőbb vezetőség többi tagjától: az ülés egész tartama alatt sem váltott szót még a mellette ülő Li Ko-csiang miniszterelnökkel sem. Amikor pedig az első szavazatok a huszonnyolc vörös urnába kezdtek hullani, óriási taps csattant fel a nagyteremben, hiszen állítólag már akkor tudták a képviselők, mi lesz a szavazás eredménye.
Az eredmény pedig az, hogy Hszi „papa” (ahogy a nép becézi), korlátlanul újraválsztható lesz az elnöki poszton is. (A pártfőtitkári poszton nem is volt hasonló korlátozás – a szerk. megj.)
Mit jelent a korlátlan újraválaszthatóság? Növekszik-e ezáltal Hszi „papa” hatalma?
A demokratikus államok többségében az alkotmány természetesen korlátozza az államfő újraválaszthatóságát. Igy például az Egyesült Államok elnökét csupán egyszer lehet újraválasztani egy második négyéves mandátumra, és hasonló a helyzet Franciaországban is. A francia köztársasági elnök viszont egy ciklusszünet után újraválasztható, akárcsak az orosz elnök.
Az említett országokban azonban az államfői poszt jelentős politikai hatalommal jár, mindháromban prezidenciális vagy félprezidenciális rendszer működik.
Kínában más a helyzet. Ott az államfőnek nincs igazi politikai hatalma. Hatáskörébe tartozik az ONGY, illetve az ONGY Állandó Bizottsága (a kínai parlament csak ritkán ülésezik, s nevében az ÁB játssza a valódi törvényhozói szerepet) által hozott törvények és határozatok kihirdetése, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezése vagy felmentése, állami kitüntetések adományozása, kegyelmi döntések meghozatala, valamint a külföldi nagykövetek fogadása. Politikailag meghatározó szerepe tehát alig van.
Nem mindegy azonban, ki tölti be a másik két, sokkal fontosabb politikai szerepet. Hszi Csin-ping ugyanis nemcsak államfő, hanem egy személyben a Kínai Kommunista Párt főtitkára, valamint a Katonai Bizottság elnöke is. Mivel Kínában ez a két utóbbi poszt birtokolja a majdnem teljes politikai hatalmat, Hszi Csin-ping harmadik, elnöki szerepe látszólag nem sokat nyom a latban. Két hires elődje, Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping például nem is tartott igényt az elnöki titulusra. De mivel a két valódi hatalmi poszton nincs újraválaszthatósági korlátozás, így az új rendelkezés kizárja még annak is a lehetőségét, hogy valaki más, akár a ceremoniális elnöki posztra szert téve, beleszólhasson a valódi döntésekbe.
Hszi „papa” hatalmának megerősítéséhez viszont az is hozzájárult, hogy a „Hszi Csin-ping-i gondolat a kínai típusú szocializmus új korszakáról” a párt statútuma után most már az alkotmányba is bekerült, amit eddig csak a Nagy Kormányos (Mao) érdemelt ki életében – és még Teng Hsziao-ping sem.
Hszi Csin-ping jelentős érdeme, hogy 2012-es hatalomra jutása után azonnal meghirdette a harcot a korrupció ellen, amit a lakosság nagy lelkesedéssel fogadott, elsősorban azért, mert elődje, Hu Csin-tao ezen a téren sokak szerint teljes csődöt mondott. Ezt a harcot szolgálja az új Korrupcióellenes Hatóság létrehozása, valamint a KKP Fegyelmi Bizottságának tíz százalékos bővítése is.
Nyitóképünkön Hszi Csi-pinget ünnepli a kínai parlament (Fotó: Roman Pilipey, PA)
