A Bosznia-hercegovinai aknamentesítő központ adatai szerint 23 évvel a boszniai háború után, 1000 négyzetkilométeres területen mintegy 80 ezer akna fenyegeti továbbra is az ország lakosainak, illetve az átutazók életét.
Április 4-e, az aknamezők és az aknák elleni harc nemzetközi napja alkalmából kiadott közleményük szerint Európában továbbra is ennek a délszláv országnak a területén van lehelyezve a legtöbb robbanóeszköz, és a szervezet figyelmeztette a lakosságot, hogy ne lépjenek be a kijelölt, aknagyanús területekre.
A klix.ba bosnyák hírportál szerint 1996 óta ezidáig mintegy 3140 négyzetkilométeres területet aknamentesítettek, de fennáll a gyanú, hogy 1061,32 négyzetkilométeres területen továbbra is rejtett robbanóeszközök találhatók.
A becslések szerint Bosznia-Hercegovina területén mintegy 75 – 80 000 fel nem robbant akna van. 129 község érintett, és több mint félmillió polgár, vagyis az ország lakosságának 15 százaléka biztonsága forog veszélyben.
Az aknamentesítő központ szerint a legveszélyezettebb területek: Doboj, Teslić, Maglaj, Usora, Zavidovići, Gornji Vakuf, Sanski Most, Velika Kladuša, Travnik és Ilijaš települések, illetve azok környéke.
A PMA-2 típusú jugoszláv gyártmányú gyalogsági taposóakna
A boszniai háborút követően napjainkig 1756 személy sérült meg a harcok után visszamaradt aknáktól, közülük 613-an életüket vesztették. Az áldozatok 11 százaléka nő, 14 százaléka pedig gyermek volt.
Az aknamentesítés során Bosznia területén ezidáig 51 aknamentesítő vesztette életét, 76-an pedig megsebesültek.
Horvátország területén, a Horvát Aknamentesítő Központ szerint mintegy 404,50 négyzetkilométer területen jelenleg is mintegy 38 463 akna lehet elhelyezve, mintegy 9 megye és 58 város területén.
A háború befejezése óta 203-an haltak meg az aknamezőkön, ezek közül 38 pirotechnikus.
Szerbia területén továbbra is az 1999-es NATO bombázás után hátramaradt fel nem robbant bombák és egyéb robbanóeszközök okozzák a legnagyobb gondot, amelynek száma a becslések szerint 62-re tehető, de nem szabad megfeledkezni az aknamezőkről sem, amelyek a Szerbia, Horvátország és Bosznia hármashatárától a Belgrád – Zágráb autóútig húzódnak, mintegy 510 hektárnyi területen. Itt a becslések szerint mintegy 8500 különböző fajtájú gyalogsági és harckocsik elleni aknát rejt a föld.
