Louis Pasteur és Claude Bernard fejlesztette ki azt az eljárást, amellyel a folyadékokban élő mikroorganizmusok elpusztíthatóvá váltak. Az első sikeres kísérletet 1862. április 20-án hajtották végre, és a Pasteur után pasztörizálásnak elnevezett módszer azóta emberéletek millióit mentette meg.

Az élelmiszeriparban felhasznált alapanyagok, de akár késztermékek esetében a mikroorganizmusok elszaporodása komoly betegségeket idézett elő. Pasteur francia vegyész, mikrobiológus elsősorban a sörnél, bornál és ecetnél végzett kísérleteket és először ezeknél alkalmazta módszerét, legfontosabb élelmiszer azonban a tej lett, amelyiknél valóban életmentőnek mutatkozott a pasztörizálás szerepe.

A tej korábban nyers tejként került felhasználásra a háztartásokban és olyan súlyos betegségeket okozott, mint a diftéria, tuberkolózis, skarlát vagy a lisztéria. A pasztörizálás során a folyadékot nem kell felforralni, mindössze 60-90 fokos hőmérsékletre melegíteni, majd gyorsan lehűteni. A mikróbák teljes állománya így nem pusztul el, de olyan alacsony szintre csökken a számuk, hogy teljes biztonsággal fogyasztható lesz az adott élelmiszer. A modern élelmiszeriparban minden alapanyagnál kidolgozásra került a legpontosabb hőmérséklet és a másodpercek száma, amíg azon a hőmérsékleten kell tartani a folyadékot.

A pasztőrözés nem keverendő össze az ultrapasztőrözés (UHT) technikájával, amelynek célja ugyancsak a mikroorganizmusok elpusztítása, de ott a forráspont fölé kell hevíteni a folyadékot és nagyon kevés idő után azonnal visszahűteni. A tej esetében ez például 136-142 °C-ot jelent és mindössze 2-6 másodpercet.

Pasteurt a Magyar Tudományos Akadémia is felkérte tagjai közé. Számos eredményt ért még el az immunológia, mikrobiológia területén; legfontosabbnak ítélt felfedezése a veszettség elleni védőoltás volt.

Claude Bernard fiziológus és orvos neve sem merült feledésbe, számos kutatása és eredménye közül ő leginkább a homeosztázisról és az úgynevezett folyékony belső környezetről (milieu intérieur) vált híressé.