Annyi mindennek van világnapja, hogy azt hihetnénk, a méhecskék már rég kaptak egyet. Nos, ez egészen mostanáig senkinek nem jutott eszébe. Szlovénia volt az első, ahol úgy gondolták, a kis jószágok is megérdemelnek egy napot, amikor rájuk figyelünk.
Az ENSZ Közgyűlés szlovén javaslatra május 20-át nyilvánította a méhek világnapjává, és ezt 2018-ban ünnepeljük először. Szlovéniában 1734-ben ezen a napon született az az Anton Janša, aki a modern méhészet első nagy alakja volt. A Habsburg udvar bécsi egyetemén tanította a méhészkedés tudományát. Halála után Mária Terézia rendeletet hozott, hogy Janša két könyve kötelező tananyag legyen ebben a szakképzésben. A szlovének ma is tartják a színvonalat, az egy főre jutó méztermelést tekintve mindenképpen nagyhatalomnak minősülnek.
A világnap kijelölése nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a méhek pusztulása óriási probléma az utóbbi években. Nem csak a növényvédőszerek hatása miatt, hanem rájuk nézve veszélyes kórokozók megjelenése miatt is. A növényfajok 80 százalékának beporzását méhek végzik, meglehetősen nagy bajba kerülnénk nélkülük. Az élelmiszerek harmadát úgy állítjuk elő, hogy ahhoz szükségeltetik a méhek munkája.
Az Európai Unió néhány héttel ezelőtt döntött arról, hogy a méhekre legveszélyesebb neonikotinoid (rovar idegméreg) növényvédőszereket kitiltja a tagországokból. A többség azonnal meg is szavazta javaslatot, csak négy ország szavazott ellene, természetesen a magyarok is. Hiába létezik egyértelmű hatástanulmány, Magyarországon még mindig előbbre való a vegyipar védelme, mint a méheké. A neonikotinoidok kitiltott fajtái a Bayer imidakloprid, klotianidin és a Syngenta tiametoxám szabadföldi használatban, méhek számára vonzó növényekre vonatkozóan.
Az utóbbi évek méhpusztulása az egész világot érinti, az Egyesült Államok 2010 óta méhállományának 40 százalékát vesztette el, Európában is hasonlóan rossz a helyzet. Magyarországon a vegyszerezés, az időjárási viszonyok mellett az ázsiai méhatka jelenti a legnagyobb veszélyt. Az amerikaiak 2013 óta dolgoznak az elképesztő „pótlékon”, felkészülve a katasztrófára. A Harvard mérnökei RoboBees néven méhecske robotot fejlesztettek ki, amely repül, tud vízben úszni, felületekre tapadni, automatikusan felismeri a pollent. A Walmart a közelmúltban adott be szabadalmi kérelmet a mű-méhecskére.
