Fejsztámer Róbert Magyarkanizsa polgármestere
Amint arról portálunk többször is beszámolt, súlyos problémák vannak a közrenddel és a közbiztonsággal Martonoson. A gondot a Nyugat-Európából visszatoloncolt koszovói romák okozzák, akik a faluban telepedtek le és rettegésben tartják a lakosságot: lopnak, erőszakoskodnak a gyermekekkel és idősekkel, szemetelnek, rongálnak, iskolaköteles gyermekeik pedig nem járnak iskolába. Péntekre falugyűlést hívott össze Horváth Gergely, Martonos helyi közösség tanácsának elnöke, melyre meghívást kaptak a magyarkanizsai önkormányzat, a szociális központ és a rendőrség képviselői. Az önkormányzat küldöttsége részt vett a gyűlésen, Fejsztámer Róbert polgármesterrel az élen. Azok viszont, akik leginkább illetékesek lennének a probléma kezelésében, a szociális központ és a rendőrség illetékesei, nem jöttek el.
Szó sincs rasszizmusról!
A falugyűlés indulatoktól sem volt mentes. A polgárok haragjukat – lévén, hogy a leginkább illetékesek nem voltak jelen – a helyi közösség és az önkormányzat illetékeseire zúdították. Az önkormányzatnak azonban – mint többször is elhangzott – nincs ráhatása a rendőrség munkájára. Azt azonban a polgárok egyértelműen leszögezték, hogy nincs etnikai feszültség: a faluban a magyarok, szerbek, bunyevácok békésen együtt élnek az őslakos magyar- és szerbajkú romákkal, senki nem gyűlöl senkit. A problémát azok a koszovói romák okozzák, akik 2009 és 2014 között elhagyták el Szerbiát, de visszatoloncolták őket Németországból és Martonoson letelepedve rettegésben tartják a falu lakosságát.
Az adatok szerint százan, de egyes becslések szerint akár háromszázan is élnek Martonoson. Nagy részük illegálisan, azaz bejelentett lakcím nélkül tartózkodik a faluban.
A helyzet pattanásig feszült. Az ülésen többször is elhangzott, hogy amennyiben az illetékesek nem oldják meg a problémákat, akkor a helyi lakosok veszik kezükbe az ügyet.
A rendőrség nem végzi a munkáját
A polgárok félnek, így az őket ért zaklatásokat, bűncselekményeket és fenyegetéseket sok esetben nem jelentették be a rendőrségen. Vannak viszont olyan esetek, melyeket szabályosan bejelentettek, jegyzőkönyveztek, az ügyek azonban a mai napig nem lettek megoldva. A gyűlésen sok panasz érkezett a rendőrség számlájára. A rend őrei azonnal képesek intézkedni, ha egy helyi őslakos például lámpa nélkül biciklizik, viszont amikor betelepültek követnek el bűncselekményt, akkor nem lépnek. Az elkeseredett helyiek már azt fontolgatják, hogy saját kezükbe veszik az ügy megoldását.
Halász Mónika, ellenzéki önkormányzati képviselő
A Szerb Haladó Pártnak megfelel ez a helyzet
Halász Mónika ellenzéki önkormányzati képviselő azt mondta: a haladó párt azért nem hatott oda, hogy a rendőrség képviselője megjelenjen a gyűlésen és válaszokat adjon a nagyon súlyos problémákra, mert a haladóknak nagyon is megfelelnek a faluba betelepült emberek, akik ötszáz, vagy ezer dinárért, vagy három pástétomért legközelebb is rájuk fognak szavazni, úgy ahogyan az előző alkalommal is tették.
A polgármester összefogást sürget
„Arról már megállapodtunk az összes képviselő-testületi frakcióvezetővel, hogy a biztonsági tanács következő ülésére ők is meghívást kapnak. Most abban is meg tudunk állapodni, hogy az ülésre nem csak ők kapnak meghívót, hanem a helyi közösséggel egyeztetve kijelölünk személyeket, akik Martonos nevében eljönnek erre a gyűlésre. A biztonsági tanácsban pedig ott van a rendőrfőnök, a bíróság és az ügyészség vezetője, valamint a szociális központ igazgatója. Ez legyen az első lépés, hogy kialakuljon egyfajta kommunikáció” – javasolta Fejsztámer Róbert.
A martonosi falugyűlésen elhangzottakról bővebben a Családi Kör június 21-én megjelenő számában olvashatnak.
