Európai megoldást szeretnénk azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol az európai megoldás nem lehetséges – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben a vasárnapi migrációs minicsúcsot követően.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán jelentette be, hogy informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze vasárnapra Brüsszelbe azzal a céllal, hogy európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetői kaptak meghívást, később azonban Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Svédország és Szlovénia is jelezte részvételi szándékát.
A visegrádi államok csütörtökön tudatták, hogy nem kívánnak részt venni a találkozón. Igaz, meghívót sem kaptak.

Merkel hangsúlyozta: mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből.
A német kancellár elmondta, hogy az egynapos rendkívüli munkaértekezleten résztvevő uniós tagországok vezetői részéről jó szándék mutatkozott, sok kérdésben volt egyetértés, de voltak nézetkülönbségek is.

A kancellár kijelentette: a menekültek nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért. Utalt arra is, hogy ki kell szélesíteni az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a mandátumát és az ügynökséget meg kell erősíteni.

Merkel hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy megállapodást kössenek Líbiával és más származási országokkal is, amelyre példaként az Európai Uniós és Törökország között létrejött migrációs egyezményt említette. A tanácskozás résztvevői annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy Észak-Afrikában (Algériában, Egyiptomban, a már említett Líbiában, Marokkóban, Nigerben és Tunéziában), illetve Albániában hozzanak létre menekülteket befogadó központokat.

Mint elmondta, a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az illegális migrációt és fontosnak nevezték a határok védelmét is.

Kiemelte: nem lehet az, hogy egyes frontországok egyedül maradnak az elsődleges migráció kezelésével, amíg mások csak a másodlagos – az unión belüli – migráció feladatainak megoldásával foglalkoznak.

Az ENSZ adatai szerint idén mintegy 40 ezer ember érkezett Európába a tengeri úton, közülük 16 ezren Olaszországban, 12 ezren Görögországban és 12 ezren Spanyolországban értek partot.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó követően kijelentette, van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. Az olasz miniszterelnök álláspontja  egybehangzó volt más résztvevők véleményével – közölte.

„A találkozó elvetette azokat megoldásokat, amelyek nincsenek összhangban az értékeinkkel” –  emelte ki a francia államfő, aki arra is emlékeztetett, hogy csökkent az Európa felé irányuló migrációs nyomás.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint pozitív elmozdulást értek el a külső határok védelmét illetően és nagyon sokan támogatták azt a korábban, már 2015-ben felvetett osztrák javaslatot, amely szerint a Földközi-tengeren megmentett migránsokat nem az Európai Unióba, hanem azon kívüli országokba kell vinni.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök  „rendkívül elégedetten” nyilatkozott a tanácskozást követően és kijelentette, a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések  megoldása  érdekében

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök fontos lépésnek nevezte az egyes tagországi álláspontok megvitatását és reménykeltőnek nevezte, hogy több kérdésben volt egyetértés, mint véleménykülönbség.

Joseph Muscat máltai miniszterelnök előremutatónak nevezte a találkozót, amelyen – mint mondta – konkrét gyakorlati megoldások is kőrvonalazódtak a migráció kérdésének kezelésére. Reményét fejezte ki, hogy az elméletek után cselekvésről eshet szó a jövő hét második felében tervezett uniós csúcstalálkozón.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azonban komoly kétségeinek adott hangot a tervet illetően. Ciprasz javasolta az európai menekültügyi rendszer revízióját, a menekültek fogadását jelentő terhek igazságos elosztását, az EU-n belüli befogadóközpontok erősítését, a tranzitországok támogatását, illetve a Frontex lecserélését az európai parti őrség és határvédelmi egységek erősebb csapataira. Ciprasz azt is leszögezte: azért nem érkeznek Európába migránsok Görögországból, mert Athén egyoldalúan lezárta északi határait.

Charles Michel belga kormányfő véleménye szerint a minicsúcs résztvevői komoly haladást értek el a közös megoldás megtalálása érdekében.

Forrás: MTI, N1