Az első vonalkódot 1974. június 26-án olvasták le a pénztárnál. A termék egy csomag rágógumi volt, a helyszín pedig az Egyesült Államok.

Azelőtt a termékeken árcímkéket kellett elhelyezni, amit a fizetésnél kibogarászott a pénztáros. A termékfelismerő rendszer ötlete már az 1930-as években felmerült, a szabadalmi kérelmet mégis csak 1949-ben adta be az amerikai Norman Joseph Woodland és Bernard Silver. Találmányuk egy vonalkódot olvasni és kiértékelni képes rendszer volt. A gépészmérnök Woodlandet, akinek még a Manhattan-tervhez is köze volt, az IBM alkalmazta, ők fejlesztették tovább a rendszert. Bernard Silver sajnálatos módon nagyon fiatalon, 38 éves korában meghalt. A következő évtizedekben azért nem terjedt el rohamosan a hétköznapokban a vonalkód, mert a leolvasó berendezés nagyon drága volt.

A Juicy Fruit 1974-ből (Fotó: Pinterest)

Az 1974-es rágó (Fotó: Pinterest)

Az első vonalkód leolvasót, ami bolti pénztárnál működött, a Marsh szupermarket hálózat telepítette az egyik Ohio állambeli üzletében, Troy városában. 1974. június 26-án reggel Clyde Dawson a kutatási-fejlesztési részlegtől körbejárt a boltban és néhány terméket a kosarába pakolt, majd a pénztárhoz ment, mint egy vásárló. Sharon Buchanan volt szolgálatban a pénztárnál, ő húzta le az első vonalkódot. A termék egy tízes csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágógumi volt. Clyde Dawson direkt választotta elsőnek a rágót, mert ezzel akarta bizonyítani, hogy a leolvasó szerkezet még olyan apró termék és vonalkód esetében is működik, mint a rágógumi.

A csomag rágót senki nem rágcsálta el, hanem az a fővárosba került és az Amerikai Történeti Múzeum (Museum of American History) őrzi.

A 87 éves Marsh hálózat éppen 2017-ben ment tönkre, a Troy városban lévő üzletükre is végső bezárás vár.

A vonalkódoknak pontos nemzetközi rendszere van, minden terméken, a csíkok alatti számokat megfigyelve a laikus vásárló is be tudja azonosítani azt, hogy például melyik országból származik az árucikk. Az első három számjegy ugyanis az országot jelzi, így Magyarországnak jutottak az 599 kezdetű számok, a Szerbiában előállított termékeknél pedig 860-as számot láthatunk a sor elején. A gyártó nem kell, hogy megegyezzen a forgalmazóval, így még arra is lehet következtetni, hogy az adott terméket nem helyben gyártották, csak forgalmazó által került be az országba.

A vonalkódnak nemcsak az üzletekben van jelentősége: számtalan helyen használják a raktározási rendszerektől kezdve a repülőtéri, vasúti forgalmon, szállításon át az egészségügyig.