A címben olvasható kérdést tette fel többek között a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) köztársasági képviselője, Olena Papuga Szerbia miniszterelnökének, Ana Brnabićnak. A képviselő azt is szeretné tudni, ki és mikor kezdi el ellenőrizni a munkásoknak kifizetett béreket, és azt, hogy a munkáltató rendszeresen fizeti-e a nyugdíj- és betegbiztosítást, valamint azokra a kérdésekre is választ vár, hogy ki védi meg a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek érdekeit, illetve, hogy milyen kritériumok alapján alkalmazzák az ellenőrző szervekben dolgozó személyeket?
Olena Papuga szerint ezekre a kérdésekre a Kúla melletti bácskeresztúri (Ruski Krstur) ABS Food hűtőházban dolgozók is várják. Az említett hűtőházban korábban 150-en dolgoztak, s a privatizáció után mára 22-en maradtak.
Az LSV szerint ez egy újabb példája a jelenlegi hatalom „sikeres” magánosításnak.
„Annak a hatalomnak, amely a saját hivatalain, ellenőrző szervein keresztül semmit nem tesz azért, hogy segítsen a munkásoknak, akiknek a cég tizenegy havi bérrel tartozik” – áll a közleményben. A szerző arra is kitér, hogy az említett vállalat korábban igen sikeres volt, de minden, ami hozzá tartozott (halastó, ezer hektár föld, étterem), az állam eladta egy magánszemélynek, aki a munkások szerint nem szolgálja a falu érdekeit, valamint a településen élő kisebbségekét sem.
Olena Papuga szerint az új tulajdonos Apatin és környékéről szállítja autóbusszal a cégbe az idénymunkásokat, akiket azonnal ki is fizet. „A vállalat privatizációja után Bácskeresztúrról mintegy hetven család költözött Kanadába. A településen, amelynek tíz évvel ezelőtt 5000 lakosa volt, ma 2500-an élnek.”
Az LSV közleménye azzal zárul, hogy a feltett kérdésekre válaszokat várnak, és azt is, hogy az állam reagáljon, de hozzáteszik, a privatizált cégek vezetői azért tehetik meg a felsorolt dolgokat, mert úgy néz ki, hogy erre engedélyt kaptak az állami szervektől és az igazságszolgáltatástól.
