Ma van a zacskómentes világnap, amelyről 2008 óta emlékeznek meg két katalán szervezet  kezdeményezésére.

A világnap célja felhívni a figyelmet az egyszer használatos műanyag zacskók környezetre gyakorolt káros hatásaira és azok használatának betiltása a világon.

Betiltják a nejlonzacskó használatát

Betiltják Szerbiában a vékony nejlonzacskók használatát, helyette biológiai úton lebomló szatyrokat kell majd vásárolni – közölte a környezetvédelmi minisztérium. A Politika napilap a minisztériumot idézve azt írja, hogy, habár Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, alkalmazni fogja a műanyagok használatára vonatkozó nemrég elfogadott uniós szabályzatokat.

 

Néhány évtized alatt döbbenetes népszerűségre tettek szert és elterjedtek az egész világon. Mivel jellemzően egyszer használatosak, szinte azonnal a kukába kerülnek. Az európai adatokat tekintve ijesztő számokkal találkozunk: évente átlagosan 200 zacskó birtokába jutunk, vagyis kontinensünk 730 millió lakosával számolva, a felhasznált éves mennyiség megközelíti a 150 milliárd darabot. Magyarország, Szlovákia és Lengyelország lakosaira az átlagnál is több jut, a skandináv országokra viszont lényegesen kevesebb.  Az Európai Parlament célja az, hogy 2019-re a boltok ne adjanak ingyen nejlonzacskókat, írja az origo.hu.

Miből készül?

A kőolajkészlet fogyásáért nagyban felelős a műanyagipar: száz milliard zacskóhoz 12 millió hordó olaj kell. Kína olajigénye részben ezért ilyen óriási – a sarki boltban a kiflihez kapott zacsi jó eséllyel onnan származik: az óceánt áthajózva konténerben érkeznek például a pireuszi, koperi, bremenhaveni, hamburgi kikötőkbe

Alapjuk a nyersolaj, földgáz vagy egyéb petrolkémiai termék, amit ipari körülmények között szénhidrogén-láncokká alakítanak át. A kapott polimergyantát felmelegítik, sajtolják, feldolgozzák, lehűtik, majd vágással és nyomdaipari eljárásokkal megteremtik a végleges formát, külalakot.

Az előállított mennyiség mintegy 75-80 százaléka Európában és Észak-Amerikában fogy, de az Indiában és Kínában felhasznált tétel is évről évre nő. A fejlettebb térségekben sem igazán megoldott a hulladékkezelés, azonban a világ elmaradottabb részein a műanyagszennyezés helyenként eléri vagy meghaladja a katasztrófaszintet, fenyegetve ezzel nem csak a szárazföldi élővilágot, hanem a vízit is, hiszen a lebomlás évszázadokig tart.