Szívesen újraélné olyan régi kedves olvasmányélményeit, mint a Virágos Katona, a Rózsaméz, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Az angyali vigasság vagy a Postarablók? A budapesti Napkút Kiadó Gion Nándorról szóló képes-hagos könyvéhez kapcsolódva, a Vajdasági RTV jóvoltából immár az interneten is meghallgathatja a regényeknek az Újvidéki Rádióban készült hangjátékváltozatait.

A hangfelvételeket az alábbi linkre kattintva érheti el:

Gion Nándor

Jelen kötet Gion Nándor (1941-2002) sokoldalú életművének, életpályájának, alkotói világának, sajátos világlátásának bemutatására vállalkozik, és ehhez segítségül hívja az író szövegeit, interjúit, valamint fényképeket és dokumentumokat is.

A Szabad Magyar Szó eddig is rendszeresen foglalkozott Gion Nándorral és az író életművével. Korábbi Gion-sorozatunkat itt érhetik el olvasóink:

Gion Nándor történelmi regényeiről (1. rész)

„Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […] mi nem jövevények vagyunk, mi ott őshonosok vagyunk, akik otthon vagyunk és otthon akarunk lenni.”[1] 2016. február 1-jén volt 75 éve, hogy Gion Nándor délvidéki magyar író, szerkesztő, színházigazgató megszületett Szenttamáson.

Gion Nándor történelmi regényeiről (2. rész)

„Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […] mi nem jövevények vagyunk, mi ott őshonosok vagyunk, akik otthon vagyunk és otthon akarunk lenni.” Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: „Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […]

Gion Nándor történelmi regényeiről (3. rész)

„Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […] mi nem jövevények vagyunk, mi ott őshonosok vagyunk, akik otthon vagyunk és otthon akarunk lenni.” Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: „Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […]

Gion Nándor történelmi regényeiről (4. rész)

„Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […] mi nem jövevények vagyunk, mi ott őshonosok vagyunk, akik otthon vagyunk és otthon akarunk lenni.” Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: „Az olvasóim felé, főleg az ottani olvasók felé azt akartam szuggerálni, hogy […]

„Pusztulásra ítélt temetők” (1. rész)

A temetők Gion Nándor prózájának a legfontosabb helyszínei közül valók, ez indított arra, hogy behatóbban elemezzem művekbeli szerepüket. Michel Foucault francia filozófus térelméleti megközelítésére támaszkodtam, mivel a heterotópia fogalma, illetve az erről való gondolkodás, a „heterotopológia” a temetők esetében különösen jó értelmezési keretet nyújt.

„Pusztulásra ítélt temetők” (2. rész)

Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez. Az alábbiakban az ő gondolatmenetét követem, szükség esetén pedig kifejtem vagy egyértelműsítem a nála homályos megfogalmazásokat. Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: A temetők Gion Nándor prózájának a legfontosabb helyszínei közül valók, ez indított arra, hogy behatóbban elemezzem művekbeli szerepüket.

„Pusztulásra ítélt temetők” (3. rész)

Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez. Az alábbiakban az ő gondolatmenetét követem, szükség esetén pedig kifejtem vagy egyértelműsítem a nála homályos megfogalmazásokat. Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez.

„Pusztulásra ítélt temetők” (4. rész)

Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez. Az alábbiakban az ő gondolatmenetét követem, szükség esetén pedig kifejtem vagy egyértelműsítem a nála homályos megfogalmazásokat. Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez.

„Pusztulásra ítélt temetők” (5. rész)

Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez. Az alábbiakban az ő gondolatmenetét követem, szükség esetén pedig kifejtem vagy egyértelműsítem a nála homályos megfogalmazásokat. Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez.

„Pusztulásra ítélt temetők” (6. rész)

Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez. Az alábbiakban az ő gondolatmenetét követem, szükség esetén pedig kifejtem vagy egyértelműsítem a nála homályos megfogalmazásokat. Sorozatunk előző részét érhetik el olvasóink: Foucault hét pontban foglalja össze azoknak a tereknek az ismérveit, amelyeket heterotópiáknak nevez.