Horvátország 1:1-es rendes játékidő és 2:2-es hosszabbítás után 11-esekkel 4:3-ra legyőzte a házigazda Oroszországot a labdarúgó-világbajnokságon, Szocsiban, így bejutott az elődöntőbe, ahol Angliával találkozik.
A Fist Olimpiai Stadionban találkozott szombaton este a házigazda válogatottjával Horvátország a világbajnokság sorrendben utolsó, negyedik negyeddöntőjében. A Fekete-tenger partján fekvő üdülővárosba érkezett ma egy chartergéppel a horvát államfő is: Kolinda Grabar-Kitarović az orosz kormányfő, Dmitrij Anatoljevics Medvegyev társaságában, és mintegy tízezer horvát szurkolóval buzdította Modrićékat.
Horvátország kezdő tizenegye: Subašić, Strinić, Vida, Lovren, Vrsaljko, Rakitić, Modrić, Kramarić, Perišić, Rebić, Mandžukić.
Az orosz válogatott kezdőcsapata: Akinfejev, Kudrjasov, Ignasevics, Kutepov, Zobnin, Kuzjajev, Zsirkov, Golovin, Samedov, Fernandes, Dzsjuba.
A mérkőzés előtt Luka Modrić, a horvátok sztárja arról beszélt, hogy ugyan meseszerű és szinte elképzelhetetlen, hogy megnyerjék a világbajnokságot, de hisz benne, hogy ez megtörténhet: „Szinte hihetetlen élmény lenne csapatkapitányként a magasba emelni a trófeát” – mondta.
A mérkőzés legelején a horvátoké volt a kezdőrúgás, mégis az oroszok kezdtek agresszívabban, sőt, már a második percben túl voltak az első támadásukon is, Cserisevnek azonban nem sikerült eltalálnia a kaput. Így hát izgalmasan kezdődött az összecsapás, hiszen négy perccel később a horvátok máris rálicitáltak az orosz akcióra, Rebić középre lőtt, de Akinfejev kapus is résen volt, és szögletre hárított. A sarokrúgás után ismét Rebić próbálkozott, de ezúttal sem sikerült betalálnia az orosz kapuba.
Horvátország a meccsnek ebben a szakaszában szinte folyamatosan fölényben volt, azonban a kapuig, valódi, igazán gólveszélyes helyzetekig, és főleg a lövésekig nem tudott eljutni. A tizenkettedik percben ismét ők támadtak, de ekkor Mandžukić küldte a labdát a kapu mellé, kifejezetten közelről. A tizenötödik percben a horvátok szabadrúgáshoz jutottak az oroszok tizenhatosa előtt, Rakitić lövése azonban – amelytől nemcsak a szurkolók, de talán Zlatko Dalić horvát szövetségi kapitány, vagy Kolinda Grabar-Kitarović is vezető gólt várt – messze a kapu fölé ment. Aztán pedig mintha mindkét csapatban alábbhagyott volna a kezdeti lendület…
Már csaknem fél órája játszottak, amikor a huszonkilencedik percben egy veszélyes orosz pontrúgást hárított Subašić kapus. Az oroszoknak azonban sikerült továbbra is nyomás alatt tartaniuk a horvát kaput, és két perccel később, Cserisev góljával meg is szerezték a vezetést. Kolinda Grabar-Kitarović gratulált Dmitrij Anatoljevics Medvegyevnek.
Az előző horvát mérkőzés tapasztalatai alapján mindenki gyors egyenlítést várt, de a játékuk a bekapott gól után teljesen színtelenné vált, mintha elszállt volna a lélekjelenlétük, erőből küzdöttek, és csak a sárga lapokat gyűjtögették: Dejan Lovrennek a harmincötödikben, Strinićnek pedig két perccel később jött össze – teljesen megérdemelten! (A brazil Sandro Ricci játékvezetőről tényleg nem mondhatjuk, hogy bőkezűen osztogatta volna a lapokat…)
A játék képe csak az első félidő végén változott meg, Kramarić góljával ekkor Horvátország egyenlített. Dmitrij Anatoljevics Medvegyev pedig gratulált Kolinda Grabar-Kitarovićnak.
Az első játékrész végén még kétperces ráadást játszottak a fordulás előtt, de ekkor már egyöntetűen mindenki a szünetet várta, ami után egyik csapat sem kezdett világbajnoki szinten. Lassan kezdtek csak felélénkülni, Kramarić az ötvenkettedik percben bemutatott egy szép ollózást, de Akinfejev hárított. A házigazdák azonban ekkor már nagyon is érezték a nyomást, amit szövetségi kapitányuk egy cserével próbált enyhíteni: az ötvennegyedik percben Alekszandr Szamedov helyére Alekszandr Jerohin állt be.
A horvát fölényt az ő érkezése sem enyhítette: Perišić az ötvenkilencedik percben iszonyatos kapufát lőtt. Ha ez betalál, talán a végeredményt is eldönthette volna. Neki ez volt az utolsó esélye ezen a meccsen… Négy perccel később ugyanis a horvátok cseréltek, náluk ekkor Ivan Perišić helyett Marcelo Brozović lépett pályára. Az oroszok, mintha csak erre akartak volna válaszolni, a hatvanhetedik percben ismét cseréltek: Gyenyisz Cserisev ment, Fjodor Szmolov érkezett. Még szerencse, mert ha nincsenek ezek a cserék, a meccsnek ebben a szakaszában nem is nagyon lenne miről beszélnünk, az összkép kezdett egyhangúvá, unalmassá válni…
A horvátok folyamatosan a jobb szélen igyekeztek előretörni, de beadásaik vagy mindig pontatlanok voltak, vagy az oroszok beleléptek, jól blokkoltak. A hetvenkettedik percben aztán a házigazdák hoztak össze egy helyzetet, egy szabadrúgás után azonban Jerohin magasan a kapu fölé fejelt, labdáját ezután már a csillagvizsgálók távcsövei is érzékelték. Egy perccel később a horvátok ismét cseréltek: Strinić helyett Pivarić lépett pályára.
Aztán a hetvennegyedik percben az orosz Artyom Dzjuba került helyzetbe, de neki ez ez volt az utolsó lehetősége ezen a mérkőzésen, mert négy perccel később lecserélték: a helyére Jurij Gazinszkij állt be.
A nyolcvannyolcadik percben aztán a horvátok ismét cseréltek: ekkor Andrej Kramarić ült le a kispadra, Mateo Kovačić pedig elkönyvelhette, hogy nem volt hiábavaló a bemelegítése. Szinte még pályára sem lépett, amikor drámai helyzet alakult ki: Subašić kapus kivédett egy lövést, de közben megsérült, s úgy tűnt, hogy nem tudja folytatni a meccset. A horvátok már kihasználták a három cserelehetőségüket, ezért nem volt mód arra, hogy másik kapust hozzanak a pályátra helyette.
Még Subašićot ápolták, amikor a negyedik játékvezető felmutatta a tábláját: öt perc a hosszabbítás. A horvátokon a folytatásban már nagyon látszott, hogy ők mindenféleképp szeretnék még a rendes játékidőben lezárni ezt a küzdelmet: folyamatosan rohamoztak, teljes fölényben voltak, és fönnállt a veszélye annak is, hogy egy gyors orosz ellentámadásból elveszítik a mérkőzést. Így például a kilencvennegyedik percben Subašić sérülten is egy hatalmasat védett, de ekkor sem adta meg a gólöröm lehetőségét Szmolovnak.
Mivel a csapatok nem jutottak dűlőre, kétszer tizenöt perces ráadás következett.
Alig kezdődött el a folytatás, amikor a kilencvennegyedik percben Šime Vrsaljko jelezte, hogy cserét kér, nem tudja folytatni a mérkőzést, megsérült – szabálytalanság nem történt, senki nem bántotta. Zlatko Dalić azonban nem akarta őt lecserélni – vélhetően azért sem, mert ekkor még nem lehetett tudni, hogy a sérül Subašić meddig tudja majd folytatni a meccset, s ezért az új szabályoknak köszönhetően a hosszabbításból adódó újabb cserelehetőségét sem szerette volna azonnal kilőni –, így Vrsaljkót még percekig ápolták az alapvonalon kívül, a horvátok addig emberhátrányban, de folyamatosan fölényben játszottak.
A szövetségi kapitány végül is a kilencvenhatodik percben döntött a csere mellett, ekkor Vedran Ćorluka lépett a pályára, Vrsaljko pedig helyet foglalhatott végre a kispadon.
A százegyedik percig kellett várni az újabb fordulatra: a horvát Vida ekkor egy gyönyörű gólt szerzett. Mivel fejese után a labda megpattant Ćorluka előtt – aki azonban nem ért hozzá – a gól először a frissen beállt játékosnak könyvelték el. Vidát azonban ez sem zavarta meg a hirtelen jött boldogságban, miközben, sajnos, a mezét is ledobta magáról, amivel kiérdemelt egy sárga lapot. (Nyitóképünkön a büntetést érdemlő gólöröm pillanatra látható…) Horvátország ezzel 2:1 arányban vezetett, Dmitrij Anatoljevics Medvegyevnek tehát újra volt oka gratulálni Kolinda Grabar-Kitarovićnak.
A bekapott gólra az oroszok ismét egy cserével reagáltak: a százkettedik percben Alekszandr Golovin vonult le a megérdemelt pihenésre (valóban jól játszott…), helyette pedig Alan Dzagojev lépett pályára. Egy perccel később pedig végre Vida is a nevére vehette a gólját – szerencsére ekkor már nem mutatott be vetkőzőszámot.
A százötödik percben a már egyébként is sérült Subašić megint hárított egy szöglet után kapura tűzött lövést, majd ismét a földön maradt. Szerencsére talpra tudott állni… Az oroszok ekkor már fejvesztve rohamoztak, Madžukićtyal szemben a száznyolcadik percben Gazinskij szabálytalankodott, s ezért ismét egy sárga lap villant. Három perccel később megint Subašićnak kellett hárítania egy hatalmas lövést, a száztizenkettedik percben pedig kezezés miatt Pivarić orra előtt tűnt fel egy sárga színű sporteszköz. Az oroszok a tizenhatos sarkáról kaptak szabadrúgást…
A házigazdák honosított brazilja, Mario Fernandes a száztizennegyedik percben talált be Subašić kapujába.
Kolinda Grabar-Kitarović pedig bő másfél óra elteltével ismét gratulált Dmitrij Anatoljevics Medvegyevnek.
Az oroszok akár meg is nyerhették volna a mérkőzést, mert a száztizennyolcadik percben a horvát kapusnak ismét egy iszonyatosat kellett védenie. De sérülten is megtette ezt, így a ráadás játékidő 2:2-es döntetlennel ért véget.
Következhetett a tizenegyespárbaj, amit végül 3:4 arányban a horvátok nyertek meg, így ők jutottak az elődöntőbe.
Szmolov flegma lövését először Subašić kézzel hárította, majd Brozović magabiztosan lőtt félmagasan a kapu bal oldalába (1:0). A második körben Dzsagojev laposan a kapu bal oldalába lőtt, utána pedig Kovačić bal alsó sarokra tartó lapos, de nem túl erős lövését Akinfejev kivédte (1:1). Fernandes következett, aki nagy erővel a kapu jobb alsó sarka mellé lőtt, s aztán Modrić lapos lövését Akinfejev ugyan elérte, de az lepattanó labda a kapufát is érintette, s onnan végül a kapuban kötött ki (2:1). Ignasevics nagy erővel lőtt a jobb alsó sarokba, majd Vida higgadtan helyezett a kapu jobb oldalába (3:2). Végül Kuzjajev a kapu jobb oldalába célzott, sikerrel, s a párbajt Rakitić zárta le, aki higgadtan lőtt a kapu jobb oldalába (4:3).
„Mindig nehéz az út, a végsőkig kell küzdeni, így van ez az én életemben is. A küzdelemért, a kínlódásért, az igyekezetért ez volt a jutalom, Horvátország elődöntős a világbajnokságon. Hatalmas dolog ez. Tudjuk, hogyan játszanak az oroszok, nem hagyták, hogy a magunk játékát játsszuk. Ötvenezer szurkoló ellenében küzdöttünk, szörnyű volt. Kár lett volna, hogy ide-oda sétáljunk Oroszországban, de ne lássuk Moszkvát végül” – nyilatkozta Zlatko Dalić horvát szövetségi kapitány Szocsiban a mérkőzés után, tudatta az Index.hr.
„Iszonyúan boldogak vagyunk. Valami csodálatos, amit éppen átélünk, és remélem, hogy eltart még egy ideig. Az első félidő és a hosszabbítás mutatja az irányt, amerre mennünk kell. Többet kellett volna birtokolnunk a labdát és jobban kellett volna kihasználnunk a lehetőségeket. A hosszabbítás csodálatos volt, minden második labda esélyt jelentett. Sajnos, nem fejeztük be a meccset a rendes játékidőben, de talán nem is lehet mindezt dráma nélkül megoldani. Szomorú lett volna, ha eljövünk Oroszországba és nem látjuk Moszkvát. Valami nagyot tettünk, de nem állunk meg. Többre vagyunk képesek és többet is akarunk elérni. Egyelőre meg kell nézni, mi a helyzet a sérültekkel, sokan szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. Alaposan ki kell pihennünk magunkat mindarra, ami Anglia ellen vár bennünket” – nyilatkozta a mérkőzés után Luka Modrić.
Kolinda Grabar-Kitarović a mérkőzés után ismét felkereste a horvát válogatottat, a köztársasági elnök a Facebook-oldalán tette közzé az alábbi felvételt:
