Látszólag naivan játszadozott el Donald Trump hétfőn este Helsinkiben a Fox hírtévének adott interjújában azzal a gondolattal, hogy Montenegró NATO-tagsága jól példázza az atlanti szövetség értelmetlenségét – ám egy amerikai elnök ostobasága vagy szándékos provokációja nem maradhat visszhang nélkül.
Ezúttal nemcsak a Fekete Hegy verte vissza a gúnyolódó hangvételt, hanem a New York Times szerkesztőségi vezércikkben (Trump Montenegróhoz: Dögölj meg) rántotta le a leplet Trump (egyik) legújabb oroszpárti megnyilvánulásáról, de számos szakértő is megszólalt az ügyben és a világsajtót sem hagyta hidegen. Az orosz Sputnik News meg a jobboldali keresőgépek viszont boldogan röppentették világgá a hírt, hogy Trump „újragondolja” a NATO-t.
„Agresszívvá válhatnak, és itt a III. világháború” – Trump Montengróról (Fotó: NATO)
A Szabad Magyar Szó elsők között számolt be a Trump-interjú elfogadhatatlan kitételeiről – noha még ez a szerző is többnyire csak közönséges bárgyú trumpizmusként kezelte, holott sokkal többről van szó: a trumputyini összejátszás még egy közvetett bizonyítékáról.
Riporter: Miért kellene az én fiamnak elmennie, hogy megvédje Montenegrót?
Trump: „[Parányi Montenegró] nagyon erős, nagyon agresszív nép… [Egyszer csak] agresszívvá válhatnak… és gratulálok, benne vagyunk a 3. világháborúban!”
De honnan juthatott eszébe a bőven alákérdező szélsőséges riporternek éppen Crna Gora, amelyik nem is a legkisebb NATO-tagállam? A New York Times arra emlékeztet, hogy Trump haverja, Vlagyimir Putyin és a Duma minden korábbi bővítéshez képest jóval vehemensebben tiltakozott Montenegró felvétele ellen, az orosz titkosszolgálatok helyi ellenzéket meg tüntetéseket szerveztek, sőt még a puccs és a politikai merényletek lehetősége is felmerült.
Nem fantazmagória tehát, hogy Putyin Helsinkiben is megmosta amerikai csatlósa fejét Montenegró miatt, mire az már aznap esti interjújában felmondta a házi feladatot.
Az interjú Trump-csatlós közönségének – sőt magának az elnöknek is – édesmindegy, hogy az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelye nem egy tagállam esetleges agresszióját hivatott támogatni, hanem a bármelyik szövetségest érő támadást visszaverni. A populista politizálás lényege a nagyotmondás, nem az igazság vagy a logika – azonnal ráharapnak a trollok, sorakoznak a racionális gondolkodást letorkoló kommentek, gyűlnek a lihegő szavazatok. (Persze így van ez mifelénk is…)
Ranko Krivokapić, a montenegrói parlament volt elnöke csakugyan „agresszívan” reagált a BBC-nek: „[Trump] az USA történetének legfurcsább elnöke”. Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának (New York-i agytröszt) republikánus elnöke szerint Trump nemcsak Montenegrót löki a vonat alá, hanem kétségbe vonja a kollektív biztonság alapkövét. John McCain konzervatív szenátor ismét a Twitteren reagált:
„A Montenegró elleni támadással és NATO-s kötelezettségünk megkérdőjelezésével az elnök Putyin kezére játszik.”
A New York Times szerkesztőségi kommentárja végül felszólítja az elnököt, hogy stábjával kerestessen egy újabb „dupla tagadást” (mint amivel hazatérve a helsinki sajtóértekezleten kibökött Putyin-párti tételeinek cáfolatát próbálták ügyetlenül megoldani), hogy visszavonhassa, amit mondott.
„Még jobb lenne azonban – írja a lap –, ha emberei rávennék az elnököt, hogy megértse: a kicsinyes és tájékozatlan szeszélyek többet ártanak Amerika és a világ biztonságának, mint egy parányi balkáni országnak.”
