Annak ellenére, hogy majdnem húsz év múlt el a NATO légitámadások óta, a szakértők szerint továbbra is több száz, fel nem robbant kazettás bomba, gránát és rakéta van a földben. Az országos aknamentesítő központ adatai szerint a legtöbb ilyen robbanószerkezet Sjenica és Užice község közelében található, egy mintegy 60 hektáros területen. Tutin és Bujanovac között mintegy 50 hektáros területen vannak ilyen fel nem robbant bombák, de Niš és Raška környéke is a veszélyeztetett területek közé tartozik.
A probléma ismerői szerint lényegében az összes múlt században lezajlott háborúból maradtak vissza fel nem robbant bombák és fegyverek, így a NATO légitámadások során használt robbanószerek mellett folyamatosan találnak az I. és a II. világháborúból visszamaradt lőszereket és bombákat.
Jovica Simonović, az aknamentesítő központ vezetője szerint az Észak Atlanti Szerződés repülőgépei 16 szerb községre szórt kazettás bombákat, amelyek között van a niši Medijana és Crveni Krst községek, Kralejvo, Brus, Preševo, Bujanovac, Kuršumlija, Raška, Gadžin Han, Tutin, Sjenica, Čačak, Vladimirici, Knić, Ópázova, és a Belgrád közelében lévő Sopot is.
2003-tól kezdve, a mai napig ezidáig 1125 hektárnyi területet tisztítottak meg ezektől a robbanóeszközöktől – nyilatkozta Simonović, aki egyben kihangsúlyozta azt is, hogy a 2000-2002-es dél-szerbiai fegyveres összetűzések idején az albán álkatonai alakulatok az ország e részén nagy mennyiségű aknát is elhelyeztek.
Az aknamentesítő központ vezetője szerint az elmúlt hat évben teljes egészében felszámolták a Preševo környékén lévő aknamezőt. Ahogyan egyes Bujanovac környékén lévő községekben is felszedték az ezen a területen elhelyezett aknákat, viszont nagy valószínűséggel a paraćini, kraljevói, vranjei, leskovaci és kragujevaci katonai raktárakban történt tűzesetek és robbanások óta továbbra is számos nem aktiválódott robbanóeszköz hever katonai objektumon kívül szétszórva egy mintegy 1850 hektáros nagyságú területen.
Simonović a Novostinak nyilatkozva elmondta azt is, hogy egy terület robbanóeszközöktől való megtisztítása nemcsak hosszadalmas, hanem igen költséges munka, s egy rakéta, illetve repülőbomba eltávolítása akár 100–250 ezer euróba is kerülhet.
A szerb kormány egyébként Bujanovac község aknamentesítésére 250 ezer eurót különített el, azzal, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea is további támogatással járult hozzá a projektumhoz, s így az elkövetkezőkben Bujanovac, Sjenica és Niš községek mintegy 750 négyzetméteres területét is megtisztítják a fel nem robbant fegyverektől.
A visszamaradt robbanószerkezetek nemcsak a szárazföldön, hanem a víz alatt is fenyegetik az emberek életét. Az 1999-es bombázások idejéről a Száva és Duna folyásának a szakaszán összesen 11 helyszínen maradtak vissza fel nem robbant rakéták és repülőbombák. Ugyanakkor az aknamentesítő központ munkatársai szerint a Száva medrében, a szerémségi Jamena falu közelében, az 1991-1995-ös háborús összetűzések idejéből visszamaradt rögtönzött aknák is találhatóak.
A világ országai közül egyébként ezidáig legnagyobb összeggel az Egyesült Államok, Oroszország, Norvégia, Németország, Kanada, Írország, Csehország és Spanyolország járult hozzá az ország területén található robbanóeszközök eltávolításához.
