Ki ne emlékezne azokra az amerikai krimikre, amelyekben a helyi rendőrség tehetetlensége vagy korrupciója miatt a bűnözők éppen megmenekülnének az üldözés elől – amikor váratlanul a helyszínre ér az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) ügynöke, és minden egy csapásra megoldódik.
Ennél persze sokkal árnyaltabb (sőt árnyékosabb) a kép, de a 110 éves FBI újra rettegésben tartja azokat, akiknek vaj van a fejükön: Jelenleg leginkább Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét.
Az USA-nak eredetileg nem volt szövetségi rendőrsége. William McKinley elnök 1901-es meggyilkolása után azonban sokan úgy érezték, hogy az országot veszélyeztetik az anarchisták. Ezért Theodore Roosevelt elnök felkérte igazságügyminiszterét, hogy találjon megoldást. Mivel a Kongresszus megtiltotta a Titkosszolgálat belföldi használatát, Charles Bonaparte miniszter 1908. július 26-án, a törvényhozás tudta nélkül, 34 ügynökkel felállította a Nyomozó Irodának nevezett részleget, amely különböző szervezeti és névváltozásokon átesve 1935-ben lett Szövetségi Nyomozó Iroda, az Igazságügyminisztériumon belüli független ügynökség.
A Nyomozó Iroda első feladata a bordélyházak elleni harc volt, majd a szesztilalom (1920–1933) idején vált közismertté, de hírhedt bankrablókat is üldözött. A 20. század derekán a Ku Klux Klán bűntényeinek felszámolásában játszott központi szerepet, majd az ötvenes években a mániákus kommunistaüldözéssel került ismét a figyelem központjába. A hatvanas években a polgárjogi szervezeteket és a vietnami háború ellen tiltakozó mozgalmakat hallgatta le előszeretettel.
Az Irodát 1924-től egészen 1972-ig Edgar Hoover igazgató vezette, akire nem vonatkozott a tízéves egyszeri mandátum korlátozása, mert azt csak tisztségbe lépése után vezették be. Hoover akkora nemformális hatalomra tett szert, hogy nemcsak kongresszusi tagok, de elnökök is féltek tőle. Erre már Harry Truman is figyelmeztetett, Richard Nixon pedig direkt rettegett – és persze volt is rá oka, mert a lemondását hozó Watergate-botrányt az FBI nyomozta ki és titokban tájékoztatta róla a sajtót, hogy a konspiráló Nixon-körök ne állíthassák le.
Az FBI-nak nem áll a szövetségi államok, megyék és városok rendőrségei fölött, hanem kizárólag szövetségi törvények betartatásában játszik szerepet – ami azonban egyre bővült az évtizedek során. A 2001. szeptemberi terrortámadások nyomán még több felhatalmazást kapott, sőt a kémelhárítás mellett titkos nemzetbiztonsági feladatokat is ellát, amelyeket a 2016-os elnökválasztási kampány során tapasztalt orosz beavatkozás vizsgálatára is felhasználtak. Így indult nyomozás Donald Trump kampánystábjának orosz kapcsolatai miatt, illetve a Demokrata Párt email-rendszerébe, majd Hillary Clinton kampányfőnöke postájának feltörése ügyében is.
Trump beiktatása után kirúgta az először még általa is maradásra kért James Comey FBI-igazgatót, mert megijedt az ellene folyó vizsgálattól. Ennek nyomán nevezte ki Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettes az előző FBI-igazgatót, a nagy tiszteletben álló Robert Muellert a különleges vizsgálat vezetésére. Trump most a Mueller-féle nyomozástól retteg és minden lehetséges politikai eszközzel megpróbálja azt aláásni.
Az FBI-nak ma mintegy 36 ezer alkalmazottja van, és a washingtoni központ mellett 56 városban tart fenn körzeti központokat. Évi költségvetése kb. 9 milliárd dollár. (Összehasonlításképpen: a szerb kormány évi költségvetése 11,6 milliárd)
NYITÓKÉPÜNKÖN: Az FBI-ügynökök hivatali jelvénye és szolgálati alapfegyvere. A pisztoly osztrák tervezésű, Amerikában gyártott 0,40-es Glock 22. A szerbiai különleges egységek is Glock gyártmányú pisztolyokat használnak, akárcsak a koszovói meg a montenegrói rendőrség. Alább egy mobil parancsnoki busz. (Fotók: Wikipedia)