Országszerte nagy károkat okozott a június végi vihar. Elsősorban egyes épületekben keletkezett kár, de személyautók is megrongálódtak. Az ingatlantulajdonosok közül sokaknak van biztosítása, személyautóra viszont, főleg ha a jármű már korosabb, kevesen kötnek cascót. A jármű kötelező biztosítása pedig a természeti csapásokra nem vonatkozik.

Arról, hogy a biztosított lakások, családi házak esetében mekkora kár keletkezett, ilyenkor mi a teendő, és mire kell egy új biztosítás megkötésekor odafigyelni, Kádár Krisztiánt, a DDOR biztosítóintézet szabadkai munkatársát kérdeztük.

Hány kárbejelentés érkezett a vihar miatt?

– Sok, de pontos számot még nem lehet tudni. Sokan nem is akartak rögtön hétfőn bejelentést tenni, mert úgy gondolták, hogy sokat kell majd várniuk. A biztosító akkor fizet, ha a Szerbiai Hidrometeorológiai Intézet hivatalosan is viharnak nyilvánítja az időjárási jelenséget. Azután kaphatnak kártérítést azok a biztosítással rendelkezők, akiknek kárt okozott az erős szél, miután mi az intézettől megkapjuk a hivatalos dokumentumot arról, hogy a városra vihar sújtott le. Évente átlagban két-három olyan szélkár fordul elő, amelyet a biztosítók elismernek. Most még nem érkezett meg a hivatalos papír, de minden bizonnyal viharnak minősítik az akkori időjárást, hiszen a szél sok fát is kidöntött.

Kádár Krisztián: Nem csak a jutalék miatt csinálom, segíteni szeretnék az embereknek

Az ügyfeleiknek milyen kára keletkezett?

– Ablakok törtek be, ereszcsatornákat, tetőszerkezeteket, illetve tetőelemeket tépett le a szél. Az is előfordulhat, hogy külső tárgyak, például fák vagy a szomszéd ház tetejének egy része ráesik a mi biztosítottunk ingatlanára. Ha a szélvihart vagy a jégverést esőzés is követi, és a megrongálódott tetőszerkezet miatt beázás történik, akkor a festés költségeit is megtéríti a biztosító, nemcsak a foltok, hanem a helyiség teljes festését. Vannak, akik attól tartanak, hogy a biztosító nem fizet majd, ha csak egy-két négyzetméteres a folt, emiatt nem is jelentik be a kárt. Be kell jelenteni. Akkor viszont nem fizet a biztosító, ha például egy alagsori garázst vagy pincét önt el a víz, mert ez egy karbantartási kategória – úgy kellett volna megépíteni a helyiséget, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Garázsra, pincékre nem is lehet biztosítást kötni. Ha azonban a pincében lakórész is van, arra lehet külön biztosítást kötni, de ez az alapbiztosításban nincs benne.

Mi volt a legdurvább eset a legutóbbi viharban?

– Az egyik ügyfelemnek egy nagy fa állt az udvarában, amely a viharban kicsavarodott, és ráesett az épületre. Szó szerint lyukat ütött a tetőszerkezeten. Sok esetben azonban olyan tetőszerkezeti károk vannak, hogy a szél megbolygatja a tetőt, lefújja, összetöri a cserepeket. Emiatt lehetnek beázások, ami külön probléma. Sok helyre nem tudok személyesen kimenni, a kárfelbecslőnk, aki építészmérnök, járja a terepet. Tudomásom van egy esetről, hogy a tulajdonos nem biztosította az épületet, és a háza tetejének a felét levitte a szél. Ő most szeretne biztosítást kötni, hogy a jövőben egy ehhez hasonló eset miatt ne fájjon a feje.

Három dologra kell nagyon odafigyelni

Mire kell ügyelni, ha valaki biztosítást köt?

– Személy szerint én nemcsak az üzletet látom abban, amit csinálok, hanem meg vagyok győződve arról, hogy segítek az embereknek. Nem fogok a jutalék miatt valamit mindenáron biztosítani. Előfordul, hogy egyes biztosítók gyanúsan alacsony árakkal jelennek meg a piacon, de az ajánlatuk csak részinformációkat tartalmaz. Aki az ingatlanát – házát, lakását – szeretné biztosítani, először is győződjön meg arról, hogy az mekkora értékre van felbecsülve. Nem lehet a 40 négyzetméteres lakást és a 240 négyzetméteres házat is két- vagy hárommillió dinárra biztosítani. Erre nagyon oda kell figyelni, főleg, ha nagyobb, értékesebb ingatlanunk van. Természetesen nem a piaci értéket kell nézni, mert az változhat, hanem az építészetit. Más a piaci értéke egy száz négyzetméteres háznak, ha Szabadka külvárosában található, és más, ha Belgrád központjában. Azért fontos az építészeti érték, mert ha az a ház leég, akkor az anyag ugyanannyiba kerül mindenhol. Például ha egy száz négyzetméteres ház porig égne, szerintem minimum 4-5 millió dinárra kellene hogy biztosítva legyen. De ha csak 3 millióra biztosítják, akkor az később kihat a kártérítés összegére. Ha a kárfelbecslő törvényszéki szakértőként megállapítja a 4 milliós kárt, de az épület csak a teljes értékének a 75 százalékára van biztosítva, akkor a kár 75 százalékát fogják kifizetni. Például egy 100 ezer dináros kár esetén csak 75 ezer dinár kártérítést kaphatunk.

Vannak-e más buktatók is?

– Nagyon fontos leellenőrizni, és ha a kötvényen nem szerepel, akkor megkérdezni, hogy mi a helyzet az épület elöregedésével. Egy húszéves ingatlan már amortizálódott, mind az épület, mind a vezetékrendszer (áram, víz…). A biztosító akkor téríti meg új értéken a kárt, ha az értékkövetés is szerepel a biztosításban. Ha a biztosítási összeg nem tartalmazza az értékkövetést, akkor további összeget vonnak le a kártérítésből. Ez egy régi épületnél akár 20-30 százalékot is jelenthet. Az előbbi példát folytatva, ha a százezerből az alulbiztosítás miatt levonnak 25 százalékot, és az amortizáció miatt még 30-cal csökkentik, akkor már ötvenezer körül járunk. Tehát a biztosítási kötvényen fontos, hogy megjelenjen az értékkövetés részleges károk esetére.

És ez még nem minden. Igaz?

– Az ügyfélnek feltétlenül meg kell kérdeznie a biztosítót, hogy a biztosítás tartalmaz-e önrészt a jövőbeni károk esetében. Ezt sok biztosító mélyen elhallgatja. Csak akkor derül ki, amikor már megtörtént a kárbejelentés. Ha például az ingatlan alul van biztosítva, levonják az amortizációból eredő összeget, és kár esetén még önrész is van, akkor oda juthat, a már említett százezer dináros példán, hogy a végén csak húszezer dinár kártérítést kap. Tehát ezt a három dolgot feltétlenül meg kell kérdezni.

Nem mindegy, mi képezi a biztosítás tárgyát

Mit érdemes egy biztosítási kötvénybe belefoglalni?

– A tűz és az elemi csapások legtöbbször benne vannak. Az elemi csapások közül pedig nem az összes, ami a világban előfordulhat, hanem tételesen meg van határozva, hogy melyek: jégeső, szélvihar, villámcsapás, repülő tárgyak becsapódása az épületbe és egyéb manifesztációs károk. A földrengést pedig külön kategóriaként lehet választani, de ez nem nagyon érdekli az embereket, mert elég drága, és a környéken nincs is nagy kockázata. Választható még a betörés és rablás elleni biztosítás, amelyet legtöbb esetben belefoglalunk a biztosításba. Ez esetben csak a zárt főépületekről beszélünk, udvarról, mellékhelyiségekről nem. Itt két kategória van: az egyik a betörés miatt a nyílászárókban okozott kár, mert sok esetben ez a legnagyobb. A másik, ha ellopnak valamit a klasszikus háztartási eszközök közül. Az ügyfél szól a rendőrségnek, a biztosító a jelentést a rendőrségtől hivatalból kéri ki, de az ügyfél is bejelenti a biztosítónál a kárt. Továbbá ajánlatos a biztosításba még belefoglalni a csőtöréses és vízkiömléses károkat, illetve a villany-, hő- es vízvezetékek komplett biztosítását is.

Egyszerű ügyintézés, törvényes határidő

Kár esetén mi az ügyintézés menete, és mennyi időn belül jut az ügyfél a pénzéhez?

– Az ügyfelek általában azt hívják fel, akivel a biztosítást kötötték. De személyesen is be lehet jönni, és kárbejelentést tenni a biztosítótársaság ügyfélszolgálatánál. Nagyon szerencsés, hogy nálunk a kárfelbecslők helyben vannak, és nem kell őket más városokból hívni. A kárfelbecslőnek ilyenkor kötelessége mihamarabb kimenni a helyszínre, ott fényképes dokumentációt készít, és felméri, mekkora a teljes kár. Időközben az ügyfél kitölti a kárbejelentő űrlapot, ami nem egy bonyolult dolog. Miután megtörténik a kárfelbecslés, és átadták a bejelentőt, kiszámolják a kártérítés összegét. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztosító az anyagra és a mesterre is középkategóriás árat számol. Amikor elkészül a kártérítési összegre vonatkozó javaslat, akkor ennek át kell mennie egy úgynevezett likvidatúrán. Ennek során hagyják jóvá az illetékesek a kártérítési összeg kifizetését. Amikor ez megvan, a likvidátor postán értesítést küld az ügyfélnek arról, hogy milyen döntés született. Ebben a kártérítés összege is szerepel, valamint a likvidáció dátuma. A törvény kötelezi a biztosítót, hogy ettől a dátumtól számítva tizenöt munkanapon belül kifizesse a kártérítést. Ez nem készpénzben zajlik, mint régen, hanem az ügyfél bankszámlájára. Tehát a kárbejelentéstől számítva a kifizetés körülbelül egy hónapon belül megtörténik. Egyébként komolyabb és összetettebb kár esetén szoktuk ajánlani az ügyfeleknek, hogy ők is kérjenek meg egy szakembert, hogy az állítson össze egy nem hivatalos költségvetést a kárról, mert ezzel meggyorsíthatja a kárfelbecslő munkáját. Lopás esetében hosszabb az ügyintézés, de azért, mert olyankor a rendőrségi jelentésre is várni kell.

Előfordulhat, hogy a biztosító elutasítja a kárterítési kérelmet?

– Igen. Például, ha valaki bejelent egy beázást, de nem volt se vihar, se szél, csak eső, akkor azt a biztosító nem fizeti ki, mert a beázás azért történt, mert nincs karbantartva a tető. Ez könnyen alátámasztható, ha például egy nagyobb eső után az ezer biztosított ügyfélből például csak egy-kettő jelentkezik. Akkor nyilván eleve nem volt megfelelő a tető…

Dukai Lehel autójára a szabadkai vasútállomás parkolójában dőltek rá a galagonyafák

A közterületen keletkezett károkért is lehet kártérítést igényelni!

Szabadkán a kettes számú postától a vasútállomás felé vezető út mentén galagonyafák állnak, azonban a sorból a mai napig két fa hiányzik. Ezek néhány évvel ezelőtt egy viharban dőltek ki, és ráestek Dukai Lehel autójára. A károsult akkoriban a vasúton dolgozott, autóját a vasútállomás parkolójában hagyta, és elutazott egy szakmai továbbképzésre. Időközben Szabadkán egy vihar söpört végig, amely kicsavarta a fákat, és nemcsak Dukai autóját törte totálkárosra, de a vasútállomás kerítésében is komoly kárt okozott. Dukai levelet írt a polgármesternek, de a kártérítésre vonatkozó kérelmét elutasították. Ezután ügyvédet fogadott, az felvilágosította, hogy a várost, illetve a közterület fenntartásáért felelős céget, a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalatot kell perelni, mivel a közterületen található fák a város illetékességébe tartoznak, azok karbantartása pedig a közvállalat feladata. Az ügy másfél-két évig tartott, törvényszéki szakértő becsülte fel a kárt, amit a rendőrség is kivizsgált és jegyzőkönyvezett. Habár a város igyekezett a felelősség alól kibújni, végül is tíz tárgyalás után Dukai pert nyert, és megkapta a kártérítést.

Az írás a Családi Kör július 12-ei számában jelent meg.