Ha augusztus, akkor Sziget – GALÉRIÁVAL

Ezerszer elmondatott, hogy annak idején, 26 évvel ezelőtt a Sziget egy baráti társaság egyhetes nyaralásából, bulizásából nőtte ki magát Európa egyik legjelentősebb fesztiváljává, amely már akkor heti bérletek ezreit adja el, amikor még egyetlen fellépőjének neve sem ismert. Hosszú volt az út idáig, sokan morzsolódtak le, sokan panaszkodnak, hogy ez a mai Sziget nyomokban sem hasonlít arra az egykori, igazi Szigetre – de be kell látni, a világ változik, a műanyag poharas sör, a vízben főtt rizs meg a cipőtalpíző rántott párizsi felvágott már régen nem elég ahhoz, hogy embereket vonzzon.

Márpedig a Sziget vonzereje hatalmas. Tízezrek zarándokolnak Budapestre, a Hajógyári-szigetre minden év augusztusában, hogy egy hétig egy Fesztiválköztársaság állampolgárai legyenek. Noha hivatalosan csak szerdán startoltak el a programok, már a hét elején mintegy 10-15 ezer lakóval népesült be a rendezvényhelyszín. Természetesen a távolabbról érkezők közül került ki a korai szigetelők zöme. Hogy miért is örvend ekkora népszerűségnek egész Európában éppen ez a magyar fesztivál, arra Kádár Tamás, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója próbált választ adni: „Összefoglalva, egyrészről nagyon sok energiát – s idén már pénzt is – fordítottunk arra, hogy a legjobb, legütősebb sztárok lépjenek fel a Sziget Nagyszínpadán. Az idei költségvetésünkben egymilliárd forinttal több szerepelt ezekre a fellépőkre, mint a tavalyiban – ami elképesztő léptékű növekedés. Ugyanakkor legalább ennyi energiát, törődést és pénzt fordítunk arra is, hogy ez a fesztivál úgy legyen kialakítva, hogy ne lehessen összehasonlítani egyetlen másikkal sem. A Szigetnek az európai mezőnyben nagyon komoly versenyben kell részt vennie: a zeneipar, a fesztiválpiac folyamatos konjunktúrán megy keresztül (a fesztiválpiac egyébként is hihetetlenül növekszik nem csak egész Európában, de a világ többi részén is), így a verseny is egyre kiélezettebb. Mi, szervezőkként, azt gondoljuk, hogy a mi versenyelőnyünk nem abban rejlik, hogy milyen sztárokat tudunk elhozni, ez ugyanis nem előny másokhoz képest: egy német vagy egy angol nagyfesztivál (például egy Glastonbury) sokkal nagyobb sztárokat tud a kisujját megmozdítva elhozni, mint mi, akik vért izzadunk, hogy egy olyan line-upot összerakjunk, mint az idei. Viszont nincs még egy olyan fesztivál Európában, ahol ennyire vegyes lenne a közönség összetétele a nemzetiségüket tekintve. Minden más fesztiválon a világban (nem csak Európában) a helyiek túlnyomó többségben vannak, a szervezők pedig már attól nagyon boldogok, ha csak tíz-tizenöt százaléknyi külföldit meg tudnak mozgatni; még akár ha a Tomorrowlandet nézzük is, ami valóban egy igazi nemzetközi fesztivál, ott is alacsonyabb a külföldiek aránya, mint a Szigeten – ebben tényleg világelsők vagyunk. Éppen ezért azonban eljött az ideje annak, hogy beszéljünk azokról az értékekről, azokról a törekvésekről, amelyek ezt a fesztivált az elmúlt 25 évben jellemezték és formálták, ezzel együtt pedig büszkék legyünk a fesztiválunk történelmére, és mindarra, amit a Sziget ez alatt az idő alatt letett az asztalra. Mesélhetnénk a Magic Mirror történetéről, a civil sziget történetéről, és még nagyon sok olyan elemről, amit most a Love Revolution kampány négy főbb üzenetében foglaltunk össze: az emberi jogok fontossága, a másik tiszteletének és a különbözőség erejének a fontossága, a környezetvédelemnek a fontossága, mind megjelenik ennek a kampánynak a kiáltványban, és megjelenik a Sziget Fesztiválon, ahogy eddig is mindig megjelent az elmúlt 25 évben“ – emelte ki Kádár Tamás.

A Szigeten egyébként több, mint ezer önkéntes dolgozik, azzal a megállapodással, hogy az önkéntes 6 óra munkáért, a maradék 18-ban nyugodtan bulizhat. „A lehető legkülönbözőbb területeken van szerencsénk önkéntesekkel dolgozni (a szemétszedéstől, az információszolgáltatáson át az autóirányításig), illetve vannak olyan területek, ahol kimondottan jó nyelvtudással rendelkező önkénteseket próbálunk összegyűjteni: ilyen a biztonsági személyzet segítése, hiszen a biztonsági ellenőrzés mindig egyben egy kérdezési pont is, így itt a nyelvtudás nagy előnyt jelent” – mesélte Kádár.

A visszatérő vendégeknek a száma a Sziget egészére vetítve mintegy 30 százalék. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy a külföldiek jelentős része először jár a fesztiválon, a Sziget pedig kezd egyfajta „bakancslistás” hely lenni: egy olyan hely, ahova európai fiatalok egyszer mindenképpen el szeretnének jutni.

Az ügyvezető elmondta továbbá, hogy mivel a megfelelő beköltözőjeggyel már vasárnaptól be lehetett jutni a fesztiválra, így már a hivatalos kezdés előtt legalább tízezer látogató vert sátrat a fesztivál területén – ami nagyjából kiteszi egy bármely másik, közepes méretű, európai fesztivál látogatószámát.

Ennyi embert komfortosan kiszolgálni a megfelelő infrastruktúrával azonban nem kis feladat, így a műszaki stábra már ekkor is óriási feladat hárult. Ezekről bővebben Benis Dániel, a Sziget műszaki igazgatója számolt be:

„A legnagyobb kihívás nem az volt, hogy az egyetemes, Sziget által vallott értékeket figyelembe véve hogyan tudunk jót alkotni, hanem az, hogy miként tudjuk ezeket egy fesztiválkörnyezetben, a gyakorlatban is megvalósítani. Ha csak egy nagyon egyszerű példára, a környezettudatosságra gondolunk, máris azzal a kérdéssel találjuk szembe magunkat, hogy miként tudunk a műszaki körülményeit is megteremteni annak, hogy fel tudjunk lépni a Sziget által egyébként is képviselt értékek mellett: hogyan tudjuk visszaszorítani a környezetterhelésünket a szívószálakkal, hogyan tudjuk az előre telepített sátrakba beköltöztetni az embereket, úgy, hogy azokat később fel tudjuk ajánlani karitatív célra, hogyan tud több száz, vagy több ezer köbméter hulladéktól tehermentesülni a Sziget a re-poharak révén, illetve, hogy miként tudjuk a vendégeinket edukálni, terelni, segíteni, ezáltal egy olyan tudatos környezetet teremteni, ami visszatükrözi a Szigetnek ezt a fajta egyediségét is.”

A műszaki igazgató beszámolt azokról a nehézségekről is, amelyek a fesztivál kivételesen hosszú időtartamából fakadnak, vagyis abból, hogy a kialakított infrastruktúrát tíz napon keresztül jól és biztonságosan kell üzemeltetni.

„Természetesen a biztonság az első, de idén sikerült külön pénzügyi forrásokat fektetni például az egészségügyi ellátó központ fejlesztésébe is, aminek következtében az itteni egészségügyi ellátás rendszere messze megüti sok magyar egészségügyi intézmény színvonalát is. Kis odafigyeléssel és anyagi ráfordítással sikerült olyan maradandó dolgokat alkotni, amelyek immáron sztenderdnek számítanak a Sziget életében: ilyen a higiéniás infrastruktúra és vizesblokkjaink, ilyenek a fesztivál területén kialakított pihenő- és közösségi terek, és az is, hogy odafigyelünk rá, hogyan tudunk olyan területeket biztosítani a vendégeinknek, ahol tényleg otthonosan érezhetik magukat. Hiszen a Sziget nem csak arról szól, hogy jót bulizunk egy este, másnap pedig alszunk egyet, és hazamegyünk. Itt arra is gondolunk, hogy az infrastruktúra mellett a változatosságot is fenn tudjuk tartani a fesztivál teljes időtartama alatt. Ennek a törekvésünknek az alapját a program-infrastruktúra adja, amely lehetővé teszi, hogy a nagyszínpados bulik mellett mindenki előtt nyitva álljanak további lehetőségek is: a vendégek megismerhetik a színházat, a cirkuszt, az összművészeti helyszíneket, azokat az alternatív helyeket és programokat, ahol napközben is tudnak tartózkodni – ezek pedig mind újabb és újabb feladatokat szülnek számunkra is, például, hogy miként tudjuk bevonni a látogatókat akár a már említett környezettudatos-politikai feladatvállalásba, abba, hogy mindenki felelősséget érezzen a maga értékeiért, dolgaiért, fogyasztásáért. Idén például külön sátorleadási kampány is indult, elsősorban a dedikált kempingek lakóit célozva, arra biztatva őket, hogy aki sátorral érkezett, de már nem tart igény rá, az szedje össze ő maga, és ajánlja fel jótékony célra; érezzen felelősséget, tudatosuljon benne, hogy ennek a 76 hektárnak, ennek a lélegző organizmusnak, amelyen tartózkodunk, ő is a részese – mi pedig megpróbálunk minél több felületet biztosítani ennek a megélésére.”

A fesztivál környezettudatosságának egyik megtestesülése az Eco-kemping névre keresztelt helyszín, amely a többi tematikus kempingtől eltérően a Sziget egyetlen, nulla környezetterhelésű (zero waste) kempingje, amely egyúttal egyfajta kísérleti projektént is funkcionál, amelynek sikere esetén az elkövetkező években már több ilyen terület kialakítására is számíthatunk. Az Eco-kemping teljesen új helyszíne a Szigetnek: egy jelenleg párszáz fős kapacitású, teljesen zöld kemping. A Sziget mindig azzal küszködik, hogy egy olyan építetlen környezetben, mint amilyen a fesztiválnak otthont adó közpark, hogyan tud olyan környezetet teremteni, ami megfelel egy épített minőségnek. Ennek a kempingnek a teljesen zöldsége abban nyilvánul meg, hogy itt a takarítási eszközpark, az abban felhasznált vegyszerek, a kialakításra kerülő anyagminőségek mindegyike biodegradábilis, azaz visszaforgatható, vagyis megfelel ezeknek a sztenderdeknek. Egy támogató jóvoltából van egy olyan napelemes megoldás is, aminek köszönhetően folyamatos energiával tudják ellátni a kempinget (ami használható telefontöltésre, vízmelegítésre stb.), és mivel jó idő és rengeteg napsütés várható a fesztivál egész ideje alatt, talán a hálózathoz is hozzá tud járulni egy kis pluszenergiával. Amennyiben a kísérleti projekt sikeres lesz, és elnyeri a látogatók tetszését is, szeretnék ezt a megoldást egyre szélesebb körben elterjeszteni, és nagyjából öt év távlatában a Sziget jelentős részének facilitását, illetve elektromos hálózathasználatát kiváltani, vagy legalábbis segíteni ezekkel a technológiákkal. (Csak illusztrációképpen: ebben a kempingben pár 10 kilowattnyi energiát fogyasztanak, míg a Sziget teljes fogyasztása majdnem 5 megawatt.)

A külön kis biopiaccal is rendelkező kemping egyébként fizetős, ezzel együtt az elsők között volt, amelyikbe elfogytak a jegyek – noha ehhez a többihez képest relatíve alacsony férőhelyszám is közrejátszhatott. A szervezők elmondása szerint megpróbálják először kis lépésben leképezni a fenntarthatóságot, miközben lassan igyekeznek egyre nagyobb és nagyobb területekre kiterjeszteni a zöld és környezettudatos koncepciót.

Viszont akár az Eco-kempingben sátorozik a fesztiválozó, akár csak valamelyik színpad környékén, a közös minden Szigetelőben az, hogy tegnap már teljes egészében beszippantotta őket a forgatag, hiszen kigyulladtak a reflektorok, feldübörögtek a hangfalak és megelevenedtek a színpadok…

Vendégszerző: Szabó Palócz Orsolya