A Vajdasági Magyar Szövetség az előző két bevált választási gyakorlatot követve most is egy közösségi listán vesz részt a soron következő nemzeti tanácsi választásokon, a lista neve, ahogyan az előző két alkalommal is volt: Magyar Összefogás – Mađarska Sloga – jelentette ki hétfőn Szabadkán Pásztor István, a VMSZ elnöke, a november hetedikére kiírt nemzeti tanácsi választások kapcsán megtartott sajtótájékoztatón.
„Ez egy olyan lista, amely mögött folyamatosan föllelhető lesz a Vajdasági Magyar Szövetség erőteljes támogatása nemcsak a kampány fázisában, hanem azt követően a lista tagjainak a nemzeti tanácsban való működése tekintetében is” – mondta Pásztor, aki ismertette, hogy egy nap alatt sikerült 4246 támogató aláírást gyűjteni, több mint négyszázzal többen írtak alá most, mint négy évvel ezelőtt.
A VMSZ elnöke szerint ez azt mutatja, hogy a párt mozgósító ereje és szervezettsége töretlen, az emberek pedig fontosnak tartják az MNT-t.
„Ez a szám egyértelműen azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösségben nincsen elitváltó hangulat. Az emberek méltányolják azt az erőfeszítést és teljesítményt, amit a VMSZ és az előző összetételű MNT produkált. Abban érdekeltek, hogy egy olyan nemzeti tanács jöjjön létre, amely az előző években megkezdett munkát tudja folyatni” – jelentette ki Pásztor és hozzátette: a vajdasági magyar emberek nem keresik ennek a politikai erőnek az alternatíváját.
A Magyar Összefogás listáján szereplő 35 személyből 19 a VMSZ tagja, 16 pedig nem tagja a pártnak. Az előző összetételű MNT-ből nyolcan kerültek rá a listára. Kilencen szabadkaiak, heten Tisza-mentiek, hatan vannak a Topolya, Kishegyes, Nyugat Bácska körzetből, öten Bánátból, valamint hatan Újvidék, Nagybecskerek, Temerin és Szerémség területéről valók. A listatagok közül kilencen az oktatásban jártasak, tizennégyen kulturális tevékenységet fejtenek ki, ketten a sajtó képviselői és a listán két lelkész is van. További nyolc személy pedig jogász, illetve civil szervezet vezetője.
„A Magyar Nemzeti Tanács számunkra egy érdekérvényesítő eszköz, a közösségépítés, a közösségi érdekérvényesítésnek az eszköze. Ilyen szempontból azt az utat kell, hogy járja, aminek a létjogosultságáról meg vagyunk győződve. Ez pedig nem más, mint a közösségi érdekek megfogalmazása, azoknak felmutatása, az érdekek megvalósítása mentén való partnerkapcsolat építése, és nem pedig a hőbörgés és a konfliktuskeresés” – emelte ki Pásztor.
Pásztor István felhívta az emberek figyelmét, hogy azok, akik azt az elmúlt években elmulasztották, iratkozzanak fel a kisebbségi választói névjegyzékre. A kampány szeptember közepén indul.
A vajdasági magyar médiatérből sikerült kizárni a párhuzamosságokat
A Magyar Összefogás listavezetője ezúttal is Hajnal Jenő lesz, aki a tanács elmúlt négy évét értékelte:
„A Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négy évben a rendszerszerű gondolkodás, a stratégiai cselekvés és a párhuzamosságok kizárását tartotta nagyon fontos feladatának” – mondta Hajnal Jenő, aki az eredmények ismertetése kapcsán kiemelte: az anyaország támogatásának köszönhetően jelentős beruházások történtek a szakközépiskolákban. A felsőoktatást illetően Szabadkán elkészült a képzőközpont, ahol elindult a mechatronikai, az inkluzív gyógypedagógiai, vagy a logopédiai képzés.
„De ha felsőoktatásról beszélünk, akkor mindenekelőtt az Európa Kollégium megnyitását kell kiemelnem, a nagybecskereki zárda felújításának a folyamatát, ahol egy leánykollégium kialakítására kerül sor, de befejeződött a muzslai fiúkollégium felújítása is, Szabadkán pedig az egyik leglátványosabb felújítás az MTTK épületén zajlik” – emelte ki a Magyar Összefogás listavezetője.
Hajnal Jenő rámutatott, hogy a kultúra területén is számos jelentős beruházás történt:
„A szabadkai Zsinagóga teljes körű felújítását emelném ki, a Szent Teréz Székesegyház teljes felújítása várhatóan jövőre fejeződik be. De nincs olyan művelődési egyesület, közösség, amelynek valamilyen rendezvényét, fesztiválját ne támogattuk volna. Ha a médiáról beszélünk, akkor pedig a vajdasági magyar médiaházat kell megemlíteni” – emelte ki Hajnal, aki a médiaprivatizáció kapcsán sikerként könyvelte el azt, hogy a médiatérből sikerült kizárni a párhuzamosságokat.
A nyelvhasználattal kapcsolatosan Hajnal Jenő kiemelte: megjelent a szerb-magyar középszótár és elkezdődött a magyar-szerb középszótár írása, a következő négy évben pedig a nagyszótár is várhatóan elkészül.
