Zenta, 1697. címmel új magyar rockopera ősbemutatóját tartják Zentán a sportcsarnokban szeptember 8-án este fél nyolckor. Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a Ghymes együttes alapító tagja és Szálinger Balázs József Attila-díjas költő művét Pataki András rendező állítja színpadra. A főbb szerepekben Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser, Szomor György, Békefi Viktória, Savanyu Gergely, Nagy Gábor és Kósa Zsolt látható.
A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készülő előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben.
A darabot most próbálják Zentán, forgatják az ajánlóhoz a werkfilmet és Pataki András ötletére örömmel rábólintva a népszerű vajdasági származású énekesnő Rúzsa Magdolna – aki ugyan nem játszik a darabban – boldogan elvállalta, hogy a klip zenei részében Hajós Anna és Laczó Tamás dalában elénekli a női szólamot. Még soha dolgozott együtt a felvidéki Szarka Gyulával, így a mostani közös számuk is premier, igazi ősbemutató a határon túli magyarság találkozásának egyik kapcsaként, jelképeként. A dalt Závodi Gábor stúdiójában rögzítették és nagy izgalommal várják a fogadtatást.
– Zentán énekelhettem először színpadon könnyűzenét. Soha nem felejtem el. Többször léptem ott fel az ifjúsági játékokon egy-egy dallal, mint zenét szerető lányka, most pedig a sors finom játékaként esélyt kaptam, hogy egy olyan történethez csatlakozhatok, amivel én is tudok visszaadni valamit a szeretetért, bizalomért, egy út kezdetéért.
Véletlen találkozásnak tűnik most ez, de valójában nem az. Az embernek mindig megdobban a szíve, ha a bölcsőjéhez újra ellátogathat – mondta a dal felvétele után az énekesnő, aki hozzátette: főként olyan dalokkal dolgozik, amelyekhez szövegileg és dallamilag kötődik vagy esetleg kötődni tud. Szarka Gyulának a szerzeményével is egymásra találtak, nagyon megfogta az egyszerűségben, letisztultságában rejlő mély érzelmi töltet, belső színvilág, szép üzenet.
– Azt mondta nekem egyszer valaki, az ember nem véletlenül születik oda, ahová kötik majd a gyökerei. Ezekre a helyekre pedig jó visszamenni, mert feltöltenek, lelkileg, testileg. Annyira vagyok spirituális, hogy ezekben a dolgokban hiszek. Emiatt is mindig visszajárok a Vajdaságba, akár fél napra is, hiába a határon a sorban állás, nekem le kell otthon ülnöm a háznál egy padon. Hazatérni Szabadkára, Kishegyesre, Topolyára, Zentára – hangsúlyozta Rúzsa Magdi, aki a bemutatóra ugyan nem tud elmenni Zentára, de tervezi, hogy mindenképp megnézni majd az előadást, amikor lehetősége nyílik rá.
Szarka Gyula zeneszerző természetesen ott lesz a premieren és annak is nagyon örült, most elkészült ez a közös daluk a produkcióhoz.
– Sokat beszélünk hosszú ideje arról, hogy félre kellene tenni már a politikai határokat. Adott az egyetemes magyar kultúra, rengeteg tehetséges emberrel, s ebben gondolkodjunk általában, tervezési, vagy alkotói szinten is, de az élet minden területén. Többször megéltem ezt. Dolgoztam együtt erdélyi rendezővel, kárpátaljai művésszel, vajdasági előadóval, s ilyenkor érezni az igazi szabadságot. Akad egy olyan ember, mint Pataki András, akinek egyébként ez valamiért állandó mániája és ideája, hogy szülessenek ilyen közös munkák, produkciók, alkotások, találkozások. Nem veszi figyelembe az ostoba, gyakran mesterségen emelt korlátokat és ezt szenzációs dolognak, sőt, példaértékűnek tartom – fogalmazta meg gondolatait Szarka Gyula, aki felvétel után azt mondta: gyönyörűen hangzott ez a dal, remekül sikerült. Az énekesnő megérezte a hangulatát, azt, hogy nem kell mindent agyongondolni, csak hagyni egyszerűen szívből élni. Mert az egyszerűségben rejlik a nagyszerűség. Szerinte ez is Rúzsa Magdolna titka és varázsa, ez adott mindegyikük számára szép pillanatot most és egy nyitott ajtót, hogy, ha sors adja bármikor találkozhatnak még a zenei pályán. Határtalanul.
Összesen hatvannégyen lépnek színpadra a nagyszabású előadásban. Tizenegy színész-énekes, a Sopron Balett tizenhárom tagja, tizennégy vajdasági táncos, huszonkét zentai iskolás gyermek és a Budapesti Fővárosi Nagycirkusz négy akrobatája. A jelmez Húros Annamária munkája, a díszlettervező Pataki András, a koreográfus a Harangozó-díjas Demcsák Ottó, a fénytervező Madarász János, a hangmérnök Mohai György, a dramaturg Katona Imre. Az előadást támogatta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Magyar Nemzeti Tanács, Zenta város önkormányzata és a Bethlen Gábor Alapítvány. A produkció összköltségvetése meghaladja a 30 millió forintot, ennek több mint felét a soproni színház állja.
Fotók: soproniszinhaz.hu