Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A döntés közvetlen következményeként az Európai Tanácsnak kell tárgyalnia a magyarországi állapotokról, ahol már négyötödös többségre van szükség a továbblépéshez, amiben az Európai Bizottságnak lenne kezdeményező szerepe. Harmadik lépcsőben, a hetedik cikk alapján, fel lehet függeszteni egy-egy tagállam szavazati jogát az Unióban, de ahhoz már a Tanács egyhangú döntésére van szükség.
Az Európai Unió Tanácsa az Unió tagországainak állam-, ill. kormányfőit tömörítő csúcsszerv, amelyben mind a 28 tagnak 1-1 szavazata van; szokás az uniós törvényhozás „felsőházának” is nevezni a csúcsszervek munkamegosztása alapján.
Az EU alapszerződésének nem az a célja ezzel az eljárással, hogy „büntesse” a tagállamokat, hanem az, hogy a közös alapértékek védelmére ösztönözze őket.
A Sargentini-jelentés hivatalos szövege magyarul
Az Európai Parlament honlapján hozzáférhető ugyan magyarul is az ún. Sargentini-jelentés az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértéséről, ám kevesen veszik a fáradságot, hogy megkeressék és elolvassák a – más bizottságok kiegészítő jelentésével és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) kisebbségi véleményével, valamint a bizottsági szavazás (37 mellette, 19 ellene) részleteivel együtt – 68 oldalas dokumentumot.
