A Tiszán „tutajozva” érkező, olcsó de minőségi fának köszönhetően jöttek divatba a fából több-kevesebb díszítéssel készült napsugaras oromfalak, s terjedtek el különösen az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig a folyó menti településeken mind a bácskai, mind a bánsági oldalon (szegedi hatásra), sőt a Szerémségben is felbukkantak – olvasható a Zentai Város Múzeum facebook oldalán.
Zentán különösen nagy számban voltak jelen, elsősorban az ún. parasztpolgári házakon, ezért igazi „zentaikumnak” számítanak. A trianoni békeszerződés nyomán húzott új országhatárok megdrágították az olcsó fa útját, ezért a két világháború közötti időszakban már nemigen készítették. A faanyag romló állaga, valamint a változó ízlés miatt az 1990-es évektől drasztikusan megfogyatkozott számuk; volt, ahol csak téglafalra cserélték, volt, ahol házastól lebontották. Ezért érdemes lenne jobban odafigyelni rájuk s minél többet megőrizni belőlük. A napsugaras díszítéssel kapcsolatban még ma is megoszlanak a vélemények: egyesek pogány napszimbólumokat véltek benne felfedezni, mások viszont inkább a népi vallásosság kifejeződéseként értelmezik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
És akkor következzenek a képek:
