Semjén Zsolt, a magyar kormány nemzetpolitikai ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettese pénteken este nyújtott be a Magyar Országgyűlésnek egy törvénymódosítási javaslatot, melynek lényege, hogy „megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán.”

A Semjén által javasolt megoldás természetesen csak az EU-n kívül élő magyarságra vonatkozna, azaz a vajdasági és a kárpátaljai magyarokra – noha ezt a törvénymódosítás szövege nem fogalmazza meg egyértelműen. Azonban tekintettel arra, hogy a Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és Ausztriában élő magyarok eleve uniós állampolgárok, rájuk azért nem vonatkozhatna ez a módosítás, mivel így két jogcímen is voksolhatnának.

A törvénymódosítás szövege a következőképpen egészítené ki a hatályos jogszabályt: „(1a) Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár, b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.”

A szavazati jog jelenleg csak azokat illeti meg, akik Magyarországon élnek (nem csak magyarok), vagy magyar állampolgárok, akiknek egy másik uniós országban van az állandó lakcímük. Tehát a lakcím a fontos, nem az állampolgárság. Nekik dönteniük kell arról, hogy állampolgárságuk vagy lakhelyük szerinti pártlistákra akarnak voksolni.

Ha átmegy a törvénymódosítás, az összesen 80 ezer plusz szavazatot jelenthet Magyarország esetében. A jelöltként indulás joga ugyanakkor továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illetné meg, ajánlást azonban a harmadik országban élők is tehetnének.

A törvénymódosítási javaslat indoklása az Európai Tanács egy korábbi állásfoglalására hivatkozik, melyben arra hívták fel a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán részt vehessenek.

A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados többségre van szükség, amely többséget a Fidesz-KDNP minden további nélkül tudja biztosítani a magyar törvényhozásban.