A Magyar Mozgalom egyértelműen azért indult az MNT-választáson, amiért megalakulása óta küzd, sőt a mozgalmat alkotó emberek annak megalakulása előtt is ugyanazokért a célokért küzdöttek – indokolta meg Zsoldos Ferenc listavezető a választásokon való indulás okát, a lista kihirdetését követő első hivatalos sajtótájékoztatón hétfőn Szabadkán.
Zsoldos Ferenc azonnal leszögezte:
A Magyar Mozgalom nem oka, hanem következménye a délvidéki közösség kettészakadásának!
Az MM listavezetője emlékeztetett, hogy a szervezetet 2015. augusztus 20-án azok a személyek hozták létre, akik nem szerették volna, hogy tovább folytatódjon a közösségen belül az a 2012 óta tartó központosítás, amit két-három személy gyakorol egyre erőteljesebben.
„Nem egyéni okokból, hanem mi úgy látjuk, hogy kisebbségi közösségben nem jó, hogyha két-három ember dönt mindenről, uralja az egész közösséget és szinte béklyóba rakja az embereket. Ha leegyszerűsítve szeretném elmondani, hogy miért indultunk, akkor azt mondanám, hogy zsarnokság kontra szabadság. Ez jelenti a választást. Két lista indul az MNT-választásokon: van egy lista, ami a jelenlegi rendszert, a két-három személy által uralt, nagyon központosított rendszert jelenti, és van a mi listánk, ami ennek pont az ellentéte” – magyarázta az MM listavezetője és hozzátette: „Azt szeretnénk, ha a magyar embereknek újra becsülete lenne, újra szabadok lennének, mindenki elnyerné a relatív szakmai szabadságát és közösen dönthetnénk dolgokban.”
A 35 személy nevét tartalmazó lista
Zsoldos Ferenc rámutatott, hogy a Magyar Mozgalom listáján sok olyan ismert személy van, aki az elmúlt évtizedekben sok mindent letett a délvidéki magyarság asztalára. A listavezető szerint ugyanakkor egyben szomorú is, hogy ők ezen a listán vannak, és nem tudják aktívan a közösséget fejleszteni, mert ki lettek szorítva a közösségi tevékenységekből. Ez pedig csak amiatt történt, mert a kiépült rendszert nem tartották jónak. A Magyar Mozgalom listavezetője rámutatott:
A listán van egy korábbi MNT elnök, vannak MNT tanácsosok, egy korábbi polgármester, újságírók, korábbi főszerkesztők, egyetemi tanárok. Erre még véletlenül sem lehet azt mondani, hogy ez egy „csak úgy” összeszedett lista!
Zsoldos Ferenc azt mondta, olyanok vállalták a jelölést, akik még hisznek a változásban és elég bátrak ahhoz, hogy a nevüket vállalják ehhez a változáshoz. A listán két olyan név is szerepel, amit egyesek megkérdőjelezhetnek, ezzel kapcsolatosan a listavezető kijelentette:
„Miért van rajta Tomek Viktor a listán, hiszen ő már nem Délvidéken él? Azért van a listán, mert ő volt a Hét Nap főszerkesztője, és a délvidéki magyar közösség egy fontos személye volt. Ő azokat a személyeket képviseli, akik már nincsenek velünk, mert a rendszer kiszorította őket. Nagyon sok ilyen ember van egyébként. A másik személy Novák Anikó, aki Szeged mellett él, de még mindig a Délvidéken dolgozik. Ő pedig azokat a személyeket képviseli, akik kétlakiak, vagyis ingáznak” – magyarázta Zsoldos Ferenc.
A Magyar Mozgalom harmincöt jelöltje
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) kedden késő este kihirdette a Magyar Mozgalom listáját, így a Vajdasági Magyar Szövetség (Magyar Összefogás név alatt) mellett még egy szervezet indul a november 4-ei Magyar Nemzeti Tanács választáson. Korábban a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is jelezte, hogy Magyar Liga néven elindul az MNT-választáson.
A választási program
A négy alapterülettel kapcsolatosan a Magyar Mozgalomnak is megvannak az elképzelései, amit Zsoldos Ferenc a sajtótájékoztatón a következőképpen foglalt össze:
„Szeretnénk a szabadságot visszaadni azoknak a személyeknek akik, ezeken a területeken dolgoznak. Szeretnénk visszaadni a kultúrában, közművelődésben dolgozók szabadságát, a szabad érvényesülését. Szeretnénk visszaadni a tanárok, és természetesen a sajtó szabadságát” – mondta Zsoldos Ferenc és hozzátette:
Alapjában véve a 2010-2014 közötti MNT programjait szeretnénk folytatni, amit nagyrészt folytatott is a 2014-2018 közötti MNT, ami pozitív. Viszont nagyon szomorú, hogy nem az összes programot folytatta, mert lesöpörte az asztalról a civil szférával, a felnőttképzéssel kapcsolatos stratégiákat, a felsőoktatásban a magyar egyetem ügyét, a hivatalos nyelvhasználat területén pedig egyértelmű a visszalépés, a sajtónk pedig továbbra sem szabad.
A választási kampányról szólva a listavezető rámutatott, hogy a Magyar Mozgalom egy kicsi szervezet, nincs egyetlen főállású politikusa sem. A szervezet tagjai önkéntes munkával járulnak hozzá a kampányhoz.
„Mi nem fogjuk azokat a kampánytechnikákat alkalmazni, amit a Magyar Összefogás mögött lévő Vajdasági Magyar Szövetség végez. Mi nem fogjuk az embereket zaklatni, keresni, telefonon felhívni és nem fogunk csomagokat osztani nekik – mondta Zsoldos és hangsúlyozta:
Nem megvásárolni akarjuk az embereket, hanem szeretnénk újra elnyerni az emberek bizalmát.
„Nem is az a legfontosabb, hogy a Magyar Mozgalomban higgyenek újra, hanem a délvidéki magyar jövőben. Mert elveszett a jövőbe vetett hit, ezért mentek el olyan sokan” – mondta Zsoldos Ferenc és hozzátette, hogy a kampányban nem kívánnak rátelepedni a meglévő kulturális, tudományos és vallási rendezvényekre, hanem csak találkozni és beszélgetni akarnak az emberekkel.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az MM mennyire tartja magát komoly politikai szereplőnek, tekintve, hogy két másik listának nem sikerült összeszednie az aláírásokat, Zsoldos Ferenc a következőt mondta:
A Magyar Mozgalom egy lázadás egy rossz rendszer ellen!
„A Magyar Mozgalmat ez a rossz rendszer minden erejével, hatalmával és pénzével az elmúlt három évben megpróbálta eltaposni, de ez nem sikerült neki. Úgy érzem, hogy a Magyar Mozgalom az a délvidéki magyarság lelkiismerete. Mi azok az emberek vagyunk, akik még hisznek a változásban, a délvidéki magyar demokratikus jövőben” – jelentette ki Zsoldos, aki az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan elmondta, hogy ez egy hosszú és kemény munka volt, mert a magyarság egy része elment, egy része pedig meg van félemlítve, a szegénység miatt pedig kiszolgáltatottak. A vezetők pedig ahelyett, hogy szolidaritást vállalnának, kihasználják az emberek szegénységét. A listavezető ezzel magyarázta, hogy nehéz volt összegyűjteni azokat, akik a nevükkel vállalják a változás lehetőségét, ugyanakkor köszönetet is mondott nekik, amiért aláírásukkal megteremtették annak a lehetőségét, hogy az emberek november negyedikén véleményt mondhassanak.
