Világszerte még soha nem volt annyi dollár-milliárdos, mint manapság. A részvények és az ingatlanok értekének növekedése, valamint sok ország általános gazdasági fejlődése tovább gyarapította a már így is gazdagok vagyonát, és újabb milliomosok lettek milliárdosok.
A PwC londoni tanácsadó cég, valamint a svájci UBS bank számításai szerint 2017-ben a dollár-milliárdosok száma 19 százalékkal növekedett, vagyonuk pedig több mint nyolcezer milliárd dollárral lett nagyobb. Ez a mérhetetlen vagyon mindössze 2158 férfi és nő „kezében” van, közülük pedig legtöbben, 373-an, kínaiak – lehagyva az amerikai dollár-milliárdosok számát, míg a németek között „csupán” 123 dollár-milliárdos található.
Kommunista milliárdosok?
Kína továbbra is kommunista állam – legalábbis hivatalosan. Ez persze nem jelenti azt, hogy ott kizárólag tervgazdaság uralkodik állami vállalatokkal. Miután Teng Hsziao-ping 1979-ben bevezette a gazdasági reformokat, az egyéni vállalkozók száma hirtelen megugrott. A magánvállaltok, egyes számítások szerint, ma már 60 százalékkal járulnak a kínai GDP-hez, míg az állami vállalatok csupán 40 százalékkal. Ez persze azzal járt, hogy sok magánvállalkozó alaposan meggazdagodott.
Sehol a világon nem növekedett a dollár-milliárdosok száma olyan hirtelen és olyan arányban, mint Kínában. 2017 végén az ottani milliárdosok vagyona 1120 milliárd dollárt tett ki, ami 39 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A PwC és az UBS nem hozta nyilvánosságra a kínai milliárdosok nevét, de a sajtó következtetései, így a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint is, legnagyobb részük az internetes vásárlási rendszerből gazdagodott meg, mint Jack Ma is, Kína leggazdagabb embere. A ma ötvennégy éves angoltanár zenész családban született. Néhány barátjával együtt megalapította az Alibaba internetes bevásárlóhálózatot, melynek részvényértéke eléri a csaknem 500 milliárd dollárt, ami az Apple, az Alphabet (a Google anyavállalata) és az Amazon kategóriájába sorolja. Az Alibabának 500 millió vásárlója van és mindössze 43 kínai részvényese. Az utóbbiak mind az ország kétezer leggazdagabb polgára közé tartoznak.
Ázsia milliárdosai, de leginkább a dél-kínai Sencsen város informatikai technológusai, írja a FAZ, ma már a Szilícium-völggyel is versenyre kelnek, és az elmúlt évben négyszer annyi, mesterséges intelligenciát tartalmazó szabadalmat jelentettek be, mint amerikai vetélytársaik.
Az amerikai–kínai ellentétek
Ha az amerikai–kínai kereskedelmi háború elhúzódik, azt mindkét ország gazdasága könnyen megsínyli. Simon Smiles, az UBS vezető befektetési szakembere szerint Kína ennek ellenére jobban járhat ebben az összecsapásban, mint a Amerika, mert fiatal vállalkozói szívesebben maradnak a hazai piacon, ahol egymilliárd háromszázezer vásárlónak ajánhatják fel termékeiket.
Ennek ellenére a kínai gazdaságban is rejlenek kozkázatok egy Amerikával folyó gazdasági összecsapásban. Így például Kínában a milliárdos vagyonok növekedésének egynegyede az ingatlanárak emelkedéséből származik. A Soufun kínai internethálózat szerint egy négyzetméter ingatlan ára Kínában az utóbbi másfél év alatt negyven százalékkal az amerikai ingatlanárak fölé emelkedett. De ez csupán az érem egyik oldala, ha figyelembe vesszük, hogy az egy főre eső gazdasági teljesítmény az USA-ban 260 százalékkal a kínai felett van. A nagy mértékű ingatlan-értéknövekedés Kínában azt a veszélyt hordozza magában, hogy egy válsághelyzetben az ingatlanok értéke jelentősen zuhanhat, ami nemcsak az ingatlan tulajdonosait érintené, hanem a hitelgazdaság jelentős részét is.
A közgazdászok egy része, mint például Keneth Rogoff oxfordi professzor, a kínai helyzetben nagy veszélyt lát, míg mások szerint Kína hatalmas devizatartaléka megakadályozhat egy pénzügyi összeomlást.
