November 25 nemcsak „tartományi jelentőségű ünnepnap“, hanem a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja is – még ha ez az idén valahogy el is sikkad a Vajdaság Szerbiához csatolásának 100 évfordulója árnyékában.

Hogy mennyire elsikkadt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja Szerbiában az idén, az abból is látszik, hogy szinte lehetetlen a sajtóból pontos adatokat szerezni az áldozatok számáról.

Vesna Stanojević, a belgrádi Családon Belüli Erőszak Elleni Tanácsadó koordinátora a világnap alkalmából elmondta: az idén Szerbiában 76 személy lett családon belüli erőszak áldozata: a halottak között 45 nő van, és öt esetben csecsemőgyilkosságot is regisztráltak a hatóságok. A koordinátor a portalmladi.com szerint kiemelte: a Tanácsadó a sajtóból és a rendőrségi forrásokból gyűjtötte össze ezeket az adatokat.

Rendőrségi források szerint Szerbiában az idén 38 nőt gyilkoltak meg. A rendőrség évente több mint 20 000 családon belüli erőszakra vonatkozó bejelentést regisztrál. A családon belüli erőszak halálos áldozatainak száma évről évre emelkedik azóta, hogy 2006-ban Szerbiában hatályba lépett a családon belüli erőszakot szankcionálni hivatott törvény.

A szociális központok tavaly összesen 9300 esetben regisztráltak családon belüli erőszakot, a sértettek 4415 esetben nők és 3787 esetben gyermekek voltak.

A Deutsche Welle szerbiai portálja szerint az idén a családon belüli erőszak 29 nő életébe került. A DW arról számolt be, hogy az utóbbi évtizedben Szerbiában a családon belüli erőszak összesen 350 nő életét vette el, s az idei évben sem megy az éves átlag alá az áldozatok száma.

„Általánosságban elmondható, hogy a saját otthon a legveszélyesebb hely, mert ez az a helyszín, ahol nem számít senki arra, hogy az általa szeretett emberek bántalmazni fogják vagy elveszik az életét“ – mondta a DW-nek Tanja Ignjatović az Autonóm Női Központ képviselője, aki családon belüli erőszak áldozataival foglalkozik. A szakember elmondása szerint a bántalmazások és támadások zömét a férjek és élettársak, illetve a szűkebb család más tagjai követik el.

A szakember szerint „az a kultúra, amely tolerálja és normálisnak tekinti az erőszakot, a médiumok, amelyek szenzációhajhász és megbotránkoztató módon tudósítanak az ilyen esetekről ahelyett, hogy képeznék az embereket, elősegítik, hogy ne csökkenjen az áldozatok száma“. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ebben a régióban az 1990-es években egy teljes évtizedig háborúk dúltak, hogy nagy mennyiségű fegyver van a polgárok birtokában, s ha ezt megtetézzük azzal, hogy folyamatos a politikai feszültségkeltés, amely gyűlöletbeszédet és erőszakot generál, ami a családokba is beszivárog, megvannak az okok, amelyek miatt növekszik a családon belüli erőszak áldozatainak száma.

Tavaly, az év közepén lépett hatályba a családon belüli erőszak megfékezését célzó új törvény, amelynek rendelkezései nyomán csak az idén 7000 vélt vagy valós erőszakoskodót távolítottak el ideiglenesen otthonából a hatóságok. A szakember szerint a törvény megmutatta, hogy a rendszer képes reagálni, ha erre megvan a szándék, s ha szankcionálja azokat is, akiknek fel kellene lépniük a családon belüli erőszak ellen, s mégsem teszik. Ezek közé tartozik a rendőrség, az ügyészség és a szociális központok is.