A termőföldek emberi használata globális szinten kétségtelenül árt a biodiverzitásnak, a humán behatás azonban nem egyenlő mértékben sújtja a különböző fajokat, néhánynak még jót is tesz az ember terjeszkedése. A természetes élőhelyek mezőgazdasági művelése és beépítése a hasonló fajoknak kedvez, akárhol is járunk a világban – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a PLOS Biology alapján a Qubit ismertetett.
A tanulmány megállapítja: ha egy területet használatba vesz az ember, jellemzően patkányok, galambok és a hozzájuk hasonló, alkalmazkodni képes fajok veszik át az élőhelyet azoktól a kevésbé elterjedt fajoktól, amelyek csak megfelelő körülmények között képesek fennmaradni.
A megállapítás nem igazán tűnik újdonságnak, a tanulmány jelentőségét inkább az adja, hogy a kutatók nagy és globális adatbázison tudták igazolni a trendet. A 81 országban 20 ezer állat- és növényfaj elterjedését vizsgáló szakemberek arra jutottak, hogy az ember használta területeken azoknak a fajoknak a populációja növekszik, amelyek amúgy is nagy területen fordulnak elő.
„Világszerte kimutattuk, hogy ha az ember átalakítja az élőhelyeket, a különleges fajok tűnnek el, és olyan fajok veszik át a helyüket, amelyek egyébként is mindenfelé előfordulnak, mint a galambok a városokban vagy a patkányok a mezőgazdasági területeken” – mondta a kutatás vezetője, Tim Newbold biológus, a University College London tudományos munkatársa. A már említettek mellett ide sorolhatók az egerek és a verebek is. A vesztesek közé pedig olyan fajok tartoznak, mint az orrszarvúk vagy a tigrisek.
A tanulmány megállapításai segíthetnek a hatékonyabb természetvédelemben. Azok a növények és állatok, amelyek eleve kis területen élnek, alapból nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint azok a fajok, amelyek világszerte képesek alkalmazkodni a körülményekhez.
