Helyi idő szerint szombat hajnalban indult útnak a Csang’o 4 (chang-e 4) nevű űrszonda, jelenti a kínai Hszinhua hírügynökség. A küldetés különlegessége abban áll, hogy először fog a Hold sötét oldalán földet, vagyis holdat érni egy űreszköz.

A Csang’o (magyarul akár csángó is lehetne) űrszonda a kínai mitológiában szereplő Csang-o holdistennőről kapta a nevét. Az istennő egy öröklétet ígérő különleges italból ivott, amit a férjétől lopott el, aminek következtében száműzetett a Holdra.

Fotókat már korábban is készítettek a Hold túlsó oldaláról, először a szovjetek 1959-ben, majd az amerikaiak az Apollo-8 fedélzetéről alaposan szemügyre is vették, de ott leszállni senki és semmi nem próbált eddig.

A kínai programban német, holland, svéd és szaúd-arábiai kutatók is részt vesznek. Az űrszonda a kutatóeszközökön kívül egy biológiai vizsgálati állomást is szállít, ezen többek között selyemhernyó tojások is utaznak. Megpróbálnak majd krumplit csíráztatni és a káposztafélék családjába tartozó lúdfüvet nevelni és virágoztatni. A 3 kilogrammos mini bioszférát 28 kínai egyetem együttműködésével állították össze. A Csang’o leszállóegysége összesen 1,2 tonnás.

Mivel a közvetlen rádiókapcsolat a Hold túloldalával nem lehetséges, ki kellett találni, hogyan fognak majd kommunikálni a Csang’o-val. Májusban már „elhelyeztek” a Föld és Hold közé egy átjátszó állomást, amely majd a közvetítő lesz a Csang’o és a kínai űrközpont között.

Az űrszonda számunkra kedves helyen fog leszállni és vizsgálatokat végezni. A Kármán Tódorról elnevezett Von Kármán kráter a déli-sarki Aitken-medencében helyezkedik el. A becsapódásos eredetű medence – kialakulásának köszönhetően – lehetővé teszi majd a Hold mélyebb rétegeinek kutatását.

Kármán Tódor fizikus, miután kivándorolt Amerikába, hatalmas fejlesztésekkel járult hozzá a repülés jövőjéhez. A Kaliforniai Technológiai Intézet (California Institute of Technology) elnevezésű tudományegyetemen dolgozott mint a Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója, ottani posztgraduális diákjai alapították – Kármán bíztatásával és közvetlen segítségével – a Sugárhajtás Laboratóriumot (Jet Propulsion Laboratory), ahol a NASA az űrszondákat fejleszti. A Holdon egyébként 16 magyar kutatóról elnevezett helyszín van, közöttük a Kármán kráter a legnagyobb. A magyar tudóst, a szuperszonikus repülés atyját, olyan nagy becsben tartja az űrkutatás, hogy már a Marson is neveztek el róla egy krátert. Kína azért is választotta ezt a krátert, mert így kívánja kifejezni nagyrabecsülésést Kármán iránt. A kínai űrkutatás nem létezne Kármán nélkül, együttműködése Csien Hszüe-szen-nel (Qian Xuesen, 1911–2009) alapvető jelentőségű volt az űrprogramjukban.

A Hold sötét oldalán kutatni nemcsak azért érdekes, mert még senki nem járt ott, hanem mert olyan lehetőséget is kínál, mint például az alacsony frekvenciás rádiócsillagászati mérés. Ilyesmit máshol azért nem tudunk végezni, mert a Föld környezetében bárhol máshol megakadályozza azt a civilizációs eredetű rádiós háttérzaj.

A Hold túlsó oldalát sosem látjuk, mert tengely körüli forgása megegyezik a keringési periódusával, tehát miközben a Földet megkerüli, mindig ugyanazt az „arcát” mutatja felénk. A már említett Apollo-8 űrhajósai voltak az első emberek, akik megpillantották a rejtett oldalt.

A kínai holdkutató program 2007-ben indult a Csang’o 1 -gyel. A sorozat következő, ötödik tagja a tervek szerint különböző mintákkal fog majd visszatérni a Holdról. A most útnak indult Csang’o 4 január elején fog holdraszállni.

Kína azt tervezi, hogy 2030-ra felzárkózik az amerikaiakhoz meg az oroszokhoz és maga is űr-nagyhatalom lesz.

(Forrás: space.com, Hszinhua, Reuters, NASA, Pulispace, urvilag.hu)