Hajnal Jenő: Nem akarok együttműködni árulókkal, köszönöm szépen!

Nem volt indulatmentes a Magyar Nemzeti Tanács második rendes ülése, amelyet hétfőn, az emberi jogok világnapján tartottak meg. A napirenden szerepelt többek közt a tanács alelnökének a megválasztása, a testület alapszabályának és ügyrendjének elfogadása, a Végrehajtó Bizottság tagjainak a megválasztása, valamint a VB feladatköréről szóló határozat elfogadása.

A Magyar Nemzeti Tanács alelnöki posztjára Hajnal Jenő elnök Erdődi Edvina okleveles jogászt, a Magyar Szó lapkiadó kft. osztályvezetőjét javasolta:

„Meggyőződésem, hogy annak ellenére, hogy a testület egyik legfiatalabb tagja, eddigi közösségerősítő, fiatalos és lendületes munkájával, gyarapodó tapasztalatával és tudásával alkalmas a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségére” – egyebek közt ezekkel a szavakkal méltatta Hajnal Jenő az általa javasolt jelöltet, akit 28 igen és 4 érvénytelen szavazat mellett választottak meg négyéves megbízatási időre.

Az ülést követően Erdődi Edvina újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy nincs is számára szebb küldetés, mint képviselni a vajdasági magyar közösséget:

„Az első periódusban, az első napokban, hetekben szeretném mélyrehatóbban megismerni a hivatal munkáját, hogy a feladatkörömből kifolyólag milyen lehetőségek állnak rendelkezésemre. Mindenféleképpen a vajdasági magyar fiatalok élethelyzetével szeretnék foglalkozni. Szeretném, ha fel tudnám nekik tárni a perspektívákat – mivel Vajdaságban, a szülőföldünkön is vannak perspektívák -, hogy valóban higgyenek abban, hogy megéri az itthoni továbbtanulás mellett dönteni, és hogy megalapozott az itthoni családalapítás” – nyilatkozta az MNT újonnan megválasztott alelnöke.

A Magyar Nemzeti Tanács alapszabályának elfogadásáról szóló vitában Zsoldos Ferenc (MM) ellenzéki tanácsos Hajnal Jenő elnökhöz intézett kérdést, hogy miért vonta magához az állandó bizottságok elnökének és tagjainak a javaslattételi jogát.

„Ezzel nekem az a problémám, hogy az egész MNT konstrukciója Végrehajtó Bizottság központú” – mondta Zsoldos és hozzátette, ettől még nagyobb probléma az, hogy a döntések nem is a bizottságban, hanem a pártközpontban születnek, ez pedig, mint fogalmazott „nem megfelelő és nem jó a délvidéki magyarság számára.”

Zsoldos Ferenc észrevételeire Lulić Emil, Hajnal Jenő jogi szakmunkatársa reagált:

„Ahogy hallhattuk, hogy az MNT Végrehajtó Bizottság központú lett, ez tényleg így van. A törvény 2014-ben bekövetkezett módosításaival bevezették az addig meg nem nevezett végrehajtó szerv helyett a végrehajtó bizottságot, amire át lehet ruházni a döntéshozatalt bizonyos kérdésekben” – magyarázta a jogi szakmunkatárs.

Az MNT alapszabályát végül 27 igen és 5 tartózkodás mellett fogadták el.

A testület új ügyrendjéről szóló napirend kapcsán Zsoldos Ferenc (MM) problematikusnak nevezte, hogy korábban a bizottságok szintjén már jelen volt, és most a tanács üléseire is kiterjesztik az elektronikus ülések lehetőségét. Zsoldos szerint azzal is probléma van, hogy az ülések előtt hat nappal küldik ki az anyagot, ami átlagosan nyolcszáz oldal, és a képviselőknek pedig három napjuk van arra, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be.

A Magyar Mozgalom társelnökének a felvetéseire ismét Lulić Emil reagált és rámutatott, hogy az ülésen Hajnal Jenő már jelezte, hogy igyekezni fog, hogy ne legyenek elektronikus ülések, és ezzel nem fog visszaélni.

Zsoldos viszontválaszában rámutatott, hogy az elektronikus ülés nevetségessé tenné az MNT-t, ehelyett inkább gyakrabban kellene ülésezni. A Magyar Mozgalom képviselője rámutatott, hogy a legtöbb tanácsos valahol főállásban dolgozik, és sokkal jobb volt mindenkinek, amikor a Magyar Nemzeti Tanács ülései délután három órákor kezdődtek, amit az MNT jelenlegi elnöke szüntetett meg. Zsoldos szerint az elektronikus ülések helyett a testületnek gyakrabban kellene üléseznie, és az üléseket a korábbi gyakorlathoz hasonlóan délutánra kellene összehívni.

Az MNT új ügyrendjét 27 igen és 5 nem szavazat mellett fogadták el.

A Végrehajtó Bizottság tagjainak megválasztásáról szóló napirendi pont kapcsán Kucsera Géza, a Magyar Mozgalom képviselője kifogásolta, hogy a Végrehajtó Bizottság mind az öt tagja a Magyar Összefogás listájáról került be a bizottságba:

„Semmi gondom a jelöltekkel, hiszen nem ismerem annyira őket, hogy mérvadó véleményt tudnék mondani róluk. Nekem csak azzal van bajom, hogy mind az öt jelölt a Magyar Összefogás listájáról való, hogy a javaslattevő figyelmen kívül hagyta több mint tizennégy százaléknyi szavazó akaratát” – mondta Kucsera és idézte Hajnal Jenő székfoglaló beszédét, amelyben az MNT újonnan megválasztott elnöke azt mondta, hogy a testületnek és annak elnökének nemzeti közösségünk minden tagját szolgálnia kell, függetlenül attól, hogy november negyedikén kire szavazott.

„Miért nem alkalmazta a javaslattevő a részarányosság elvét, hisz székfoglalójában ezt hangoztatta és erre is tett esküt, és egyébként a matematika is ezt támasztja alá. Vajon erőfitogtatásnak szánta ezt elnök úr? Netán napirendre kerülnek olyan témák, amikről az ellenzéknek nem kell tudnia? Félnek az ellenzéktől, esetleg valaki sugallta a választást?” – sorakoztatta kérdéseit Kucsera Géza.

Zsoldos Ferenc kérdéseire Hajnal Jenő, az MNT elnöke válaszolt, aki a szíve mélyén úgy érzi, hogy a kompromisszumok, esélyét lehetőségét meg kell teremteni, egy dolgot azonban nem tud felejteni:

„2014. november 17-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Abban az összetételben, nagyon jól tudjuk, hogy a Magyar összefogás listáján hányan szerepeltek, harmincegyen voltak. Az első alakuló ülés utáni első összejövetelen, a legelsőn, amikor ezeket a dokumentumokat próbálta a Magyar Összefogás egyeztetni a tanács tagjaival, már olyan visszhangok, szövegek, észrevételek hangzottak el, amelyek arról árulkodtak, hogy ebben az összefogásban azok, akik elfogadták az általam összeállított programot, ezt megtagadják, és nem vállalják. Ez a hat ember végig, nem lépett ki a Magyar Összefogás listájából, annak ellenére, hogy a Magyar Mozgalom civil szerveződés, majd félpárt, vagy nevezzük bármilyen szervezetnek, ott voltak és működtek… Amibe lehetett, mindenben keresztbe tettek nekünk, 2015-ben végig a megtartott taggyűlési… testület tagjaként ott voltak, és csak arra vártak, hogy egy szűkebb megbeszélésen azokat a témákat hogyan tudják az ülésen ellenünk fordítani, hogyan tudják a sajtóban ezt megjelentetni, hogyan lehetne a munkánkat ellehetetleníteni, hogyan lehetne megbuktatni a Végrehajtó Bizottságot, és annak elnökét és a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Erről szólt négy év küzdelmes szenvedése! Én a gesztusokat megtettem. Ennek a bevállalása a most a listára került, Magyar Mozgalom által bekerült öt taggal szemben nem tudom elképzelni, hiszen egyetlen egy pozitív jó szándékú akarat, együttműködési szándék az elmúlt négy évben nem jelent meg. Csak bírálat, csak negatív kifogás. Akkor, amikor egyetértettek velünk, azt sem tudták felvállalni, inkább hallgattak. Én úgy gondolom, hogy ha egy végrehajtó bizottságot szeretnék összeállítani, ahhoz a minimum kompromisszum-készség szükséges. Én ezt ebben a pillanatban nem látom. Előttünk áll négy év, meg fogja mutatni, be fogja bizonyítani, hogy kikkel akarunk együttműködni és kikért akarunk együttműködni. Én egy dolgot tudok, és azt szeretném, és biztos vagyok benne, hogy a Végrehajtó Bizottság és a testület többsége is a délvidéki magyarságért akar tenni” – mondta válaszában Hajnal Jenő, majd leszögezte:

„Nem tudok, nem akarok együttműködni árulókkal, köszönöm szépen!”

Az MNT elnökének szavaira reagálva Zsoldos Ferenc ellenzéki tanácsos azt mondta:

„A Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem mondhatja egyetlen egy emberre sem azt, hogy áruló” – jelentette ki Zsoldos, aki elismerte, hogy a 2014-ben alakult MNT-ben az az egyébként nem hat, hanem öt képviselő mindenben kekeckedett, de ez  Zsoldos szerint azért történt, mert 2014-es MNT mindent le akart bontani, amit az előző összetételű tanács felépített: „Többek között meg akarta szüntetni az állandó bizottságokat, amik csak azért nem szűntek meg, mert az az öt képviselő kiállt, és azt mondta, hogy ez nem lehetséges” – mondta Zsoldos és rámutatott, hogy Korhecz Tamás-féle MNT stratégiáinak a nagy részét is lesöpörték az asztalról.

Mengyán Pletikoszity Ildikó az elhangzottak kapcsán rámutatott, hogy ő azért lett a Magyar Mozgalom tagja, mert eljött az a pillanat, amikor kilógott a szakmai programokból mindenki, aki nem volt a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, és szükség volt egy olyan fórumra, ahol ez a fajta hozzáállás ellen harcolni lehet.

Hajnal Jenő felszólalásában elnézést kért a korábbi felszólalásában tett kijelentése miatt:

„Zsoldos Ferenc az egyedüli, és elnézését kérem mindazoknak, akik ebben a pillanatban… de én arra csapatra értettem azt, amit értettem, nem pedig az összes többi jelen lévőre, s ha valaki ezt magára vette, ezért elnézést kérek!” – mondta Hajnal Jenő és emlékeztetett, hogy Zsoldos Ferenc, majd Joó Horti Lívia voltak azok, akik ellenzékiként kezdtek el viselkedni. A bizalom visszaszerzése pedig hosszú időszak lesz – szögezte le az MNT elnöke.

Az indulatokat felkorbácsoló vitát követően 27 igen, 3 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett választotta meg a Magyar nemzeti Tanács a Végrehajtó Bizottságot, illetve és annak elnökét a következő összetételben: Jerasz Anikó (elnök), valamint De Negri Ibolya (oktatás), Losoncz Dávid (nyelvhasználati jogok), Paskó Csaba (kultúra) és Ternovácz István (tájékoztatás) tagok.

Beszédében Jerasz Anikó, a VB elnöke óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy a következő négy évben ez az öt ember láthatja el az MNT VB feladatköreit:

„Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy eleget tegyünk minden egyes megkeresésnek, minden egyes kérelemnek, és hogy időben, nagyon gyorsan reagáljunk minden egyes ügyre” – mondta Jerasz Anikó és leszögezte, hogy szorosan együttműködnek majd az MNT hivatalával és bizottságaival.

Az ülésen Hajnal Jenő elnök azt is bejelentette, hogy december 11-ei hatállyal Lulić Emil okleveles jogászt, doktoranduszt kinevezi a hivatal vezetőjévé.