A szépség igenis lehet veszélyes: Stendhal-szindrómának hívják a jelenséget, amikor valakit túl sok érzés áraszt el a kiállított műremekek előtt, és ettől rosszul lesz.

Más néven Firenze-szindrómaként is említik a szakemberek azt az állapotot, mikor például egy olyan térben, mint a firenzei Uffizi-képtár, rosszul lesz valaki: felgyorsul a pulzusa, szédülni kezd, elájul vagy akár hallucinálhat is, írja a Papagenora hivatkozva a hvg.hu.

Az Uffiziben olyan művészek világhírű munkái vannak kiállítva, mint Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Caravaggio, Rembrandt – a sor még hosszan folytatható. Botticelli két remekműve, a Vénusz születése és A tavasz egymással szemközti falon, egy külön nekik szánt teremben található, itt lett rosszul az a férfi is, akit aztán azonnal kórházba szállítottak, és mostanra stabilizálták az állapotát.

Az Uffizi igazgatója, Eike Schmidt azt mondta a Corriere della Sera című olasz lapnak, hogy bár ő nem orvos, de kétségtelen, hogy az Uffizi képtárhoz hasonló, mesterművekkel teli kiállítóterek érzelmi és akár fizikai tüneteket is kiválthatnak az érzékenyebb emberek esetében.

Nemrégiben Caravaggio Medúzája előtt ájult el valaki.

A Stendhal-szindróma név onnan ered, hogy ez a francia író volt az első, aki leírt egy hasonló esetet, ami Firenzében, a Santa Croce templomban történt vele. Állítása szerint akkor ájult el, mikor úgy érezte, hogy nem tudja feldolgozni a templomban látható rengeteg műalkotás hatását.

A jelenség tudományos magyarázata az Index szerint az lehet, hogy a műalkotások élvezete ugyanazt az agyi területet stimulálja, amely az érzelmekért is felelős. Ha az agyunk számára “kis” térben halmoznak fel folyamatos stimulust okozó műalkotásokat, akkor az agy egyszerűen kikapcsolja magát, hogy megelőzze a “katarzistúladagolást”.