Az elmúlt évtizedben, Horvátország és Görögország mögött Szerbia gazdasági növekedése volt a leglassabb a Balkánon, de lehet, hogy egész Európában is – értékelte Vladimir Gligorov, a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-Összehasonlító Intézet munkatársa.
A szakember szerint Szerbia helyzetét egyrészt a 2008 után foganatosított árfolyam- és reálbér korrekció, másrészt a 2015 utáni pénzügyi konszolidáció határozza meg.
„Mivel mindkettő nagyon jó, ezért kijelenthető, hogy a szerb gazdaság vezetői az elmúlt tíz évben rendkívül rosszul gazdálkodtak” – mondta Gligorov és hozzátette, hogy Horvátország még ettől is rosszabbul gazdálkodott, Görögországnak pedig nem igazán volt más választása, míg mindenki más jobb volt.
Értékelése szerint Szerbia egy főre eső gazdasági tevékenysége rosszabb, mint a szomszédos országokban, ami csapnivalóan rossz eredmény. A gazdasági szakember szerint a pénzügyi konszolidáció legnagyobb hibája az volt, hogy csökkentették a béreket és a nyugdíjakat, ami beindította az elvándorlást, a másik téves döntés pedig az állami vállalatok és a befektetők pénzelése volt.
„Ehelyett inkább végre kellett volna hajtani a gazdasági- és a közszféra reformját és biztosítani a joguralmat” – mondta Gligorov és leszögezte: minden ambiciózus befektető számára sokkal fontosabb a joguralom, mint az állami támogatás.
Az idei költségvetésről a szakértő azt mondta, hogy arra már érkeztek észrevételek, de a hadászati kiadások megnövelése miatt, nem pedig azért, mert a beruházásokra szántak volna több pénzt.
„Az állam tanfelszerelést, tudományos célú, vagy más közhasznú dolgokat is vásárolhatott volna, de úgy tűnik, azt hiszik, hogy a fegyverkezés majd népszerű lesz a közvélemény körében” – véli Glogorov és azt mondta, fel kell tenni a kérdést, hogy miért kell megerősíteni a hadsereget.
„A katonaság egy eszköz, a jobban felszerelt katonaság egy jobb eszköz. De mi a cél, pontosan kitől is akarjuk megvédeni az országot? Hogy fenyegetésekkel eszközöljünk ki másokból engedményeket? Mit, pontosan? Ha nem létezik válasz arra, hogy mi a célja a fegyverkezésnek, akkor ez ablakon kidobott pénz” – szögezte le Gligorov.
A szakember szerint a költségvetésben a nagyberuházásokra sem irányoztak elő annyit, mint amennyi szükséges lenne, ugyanakkor szerinte, habár fontos az infrastruktúrába is befektetni, de ettől sokkal fontosabb lenne az oktatásba beruházni, hiszen a szerb gazdaság nem lehet versenyképes, ha csak alulképzett és olcsó munkaerővel rendelkezik, mert mint mondta, ilyenből sok van a világban.
A bérek és nyugdíjak közelmúltban történt emelését a szakértő úgy kommentálta, hogy habár ez nem volt túl jelentős, de ha stabil marad az árfolyam, akkor ez hatással lehet a külkereskedelmi hiányra és az államadósságra is.
