Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok: Pásztor Bálint szerint „a VMSZ rajta van az ügyön”

Hatalmas vihart váltott ki a Magyar Mozgalom nemrég megjelent közleménye, amelyből kiderült, hogy Szerbiában január 1. óta az úgy nevezett kétnyelvű anyakönyvi kivonatok még enyhe jóindulattam sem nevezhetőek kétnyelvűeknek, ugyanis azokon a családi és a keresztnéven kívül semmilyen más adat nem szerepel magyar nyelven, minden cirill betűkkel van feltüntetve.

Megszűntek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok!

Az anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen 2019. január 1-jétől MEGSZŰNTEK Szerbiában a KÉTNYELVŰ anyakönyvi kivonatok. A hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyére és állampolgárságára, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat MAGYAR NYELVEN NEM tüntethetik fel.

A születési helyet, az állampolgárságot és az utólagos bejegyzéseket csak szerb nyelven tüntetik föl, mert ezek az adatok csak szerb nyelven szerepelnek a központi bázisban, s a szebiai önkormányzatok január elseje óta csak ezt az adatbázist használhatják. Így akinek például a magyar állampolgárság intézéséhez van szüksége anyakönyvi kivonatra, annak fedeznie kell a fordítás költségét.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) miután a Facebookon közölte az (öröm)hírt, hogy „elfogadta a szerbiai Kormány azt a rendeletet, amely a részarányos foglalkoztatás megvalósulásának részletes szabályait tartalmazza az állami hivatalnokokra vonatkozóan. A nemzeti kisebbséghez tartozás előny!”, a bejegyzés alatt azonnal kapott is egy kérdést, amely a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokra vonatkozott. A VMSZ köztársasági képviselője jó szokásához híven ezt a kérdést sem hagyta megválaszolatlanul, s közölte:

„Rajta vagyunk az ügyön január 9. óta. Nem jogi kérdésről van szó, hiszen a törvény erre vonatkozó része 10 éve nem változott. A szoftver változott, technikai gondról van szó.”

A már január 9. óta rajta vagyunk az ügyön azt is jelentheti, hogy a hónap első és kilencedik napja között senki nem ért rá ezzel a témával foglalkozni a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai közül, viszont az ügy egyáltalán nem újkeletű, és már korábban lehetett tudni, hogy gondok lesznek, ugyanis a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) – és most tessék figyelni a dátumot – 2018. február 13-ai közleményében a következőket írta:

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az anyakönyvekről szóló törvény módosításánál nem küszöbölték ki a törvény eddigi hiányosságait és nem látták elő az anyakönyvi események beírását kisebbségi nyelveken, ami sérti Szerbia Alkotmányát és a nyelvhasználati törvényt is.

Mint ismeretes Szerbia a kisebbségi akcióterv keretein belül vállalta számos kisebbségügyi vonatkozású törvény megváltoztatását. Ezek közé tartozik az anyakönyvekről szóló törvény is. Erre vonatkozólag az Államigazgatási és Önkormányzati Minisztérium kidolgozott egy törvénytervezetet ami jelenleg közvitán van.

Az anyakönyvekről szóló törvény módosítását szabályozó tervezet szerint a nemzeti közösségek tagjai a továbbiakban is élhetnek törvényes jogukkal személyi nevük esetében és kérhetik annak beírását anyanyelvük helyesírása szerint, valamint ezen túl lehetőségük nyílna a nemzeti hovatartozás tényének rögzítésére is.

Azonban az anyakönyvi események esetében (utólagos bejegyzések) mint például a házasságkötés, válás vagy elhalálozás, ezen események beírását csak szerb nyelven és cirill írásmóddal lehetne bevinni az anyakönyvekbe. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint ez a megoldás elfogadhatatlan

hiszen az anyakönyvi beírások sok esetben két vagy több nyelvű községek területén történnek,  ahol a szerb és cirill írásmód mellett hivatalos használatban van még számos nemzeti közösség nyelve és írásmódja.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a közvita során kezdeményezni fogja a minisztériumnál a kérdéses szakaszok megváltoztatását annak érdekében, hogy az anyakönyvi beírásokat kisebbségi nyelveken is be lehessen vezetni.