Több ezer kerékpárt oszt ki a török Kilis város olyan gyermekeknek, akiknek egyik rokona leszokik a dohányzásról, vállalja, hogy kicsit jobban fog tanulni, és napi egy órát nyeregben tölt – a szíriai határ mentén lévő település így próbálja élhetőbbé tenni a várost és egészségesebbé lakóit – számol be róla a csalad.hu.
Folyamatosan hatalmas a motor és robogó forgalom a törökországi Kilis városában. A brit Guardian helyszíni riportja szerint az utcák zajosak a kétkerekű, motor hajtású járművektől a patinás, XVI. és XVII. századbeli házakkal, mecsetekkel teli belvárosban. Nem is lenne ez túlságosan különleges, azonban itt a nagyjából 90 ezer török lakó mellett legalább ennyi, ha nem több szíriai menekült él, akik a polgárháború kitörése után napok alatt lepték el Kilist és környékét.
Hatalmas tehát a zsúfoltság, amit a biztonsági helyzet csak tovább ront. Kilis az elmúlt években a menekültek nagy számán kívül azzal került a nemzetközi híradások közé, hogy többször is rakétatámadások érték Szíria területéről. Például 2016-ban az Iszlám Állam lőtt át a határon, s ölt meg 21 embert, és sebesített meg sokakat, majd pedig a közelmúltban a kurd erők (YPG) indított katonai akciót a város ellen. A polgármester, Hasan Kara azonban azt szeretné, ha a települést másról ismernék világszerte, méghozzá az élhető környezetről és az egészséges lakóiról.
Éppen ezért döntött úgy, hogy kerékpárosítási kampányt indít. Összesen 15 ezer kétkerekű járművet szeretne kiosztani a helyi fiatalságnak, hogy sportosabbak legyenek az ifjak, illetve könnyebben és csöndesebben lehessen közlekedni a patinás belvárosban. A feltételeknek eddig nagyjából négyezren feleltek meg, és kapták meg új közlekedési eszközüket.
Az elvárások között szerepel, hogy az ifjonc egyik rokonának le kell szoknia a dohányzásról. Természetesen a biciklik újdonsült tulajdonosainak is vállalásokat kell tenniük az ajándékért cserébe. Az addigiaknál jobb tanulmányi eredményt kell elérniük, javítaniuk kell osztályzataikon, és naponta legkevesebb egy teljes órát nyeregben kell tölteniük.
„Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kerékpáros programunknak, mert nagyon népszerű a városban a motorozás” – magyarázta a brit lap újságírójának a polgármester a város egyik szépen felújított történelmi épületében.
Odakint, a riport készítése közben is folyamatos volt a kétkerekű forgalom. Sok robogón nem is kettő, hanem olykor három, négy ember ült. Egész családok utaznak együtt ezeken az apró kis gépeken. Nem elég, hogy erősen túlterhelik a motorokat, de szinte senki sem hord bukósisakot – állapítja meg a lap riportere. Ilyen forgalomba kiengedni a kiskamaszokat talán vakmerő vállalkozásnak tűnik, azonban ha tömegével jelennek meg az utakon, a felnőttek hozzáállása és a közlekedési morál is viszonylag hamar megváltozhat – remélik a hivatal munkatársai. A kerékpárosítási program nem pusztán biciklik kiosztásából áll.
A polgármester arról is beszélt, igyekeznek egyre több zárt kerékpárutat építeni a városban. Már két mérföld, vagyis nagyjából négy kilométer utat alakítottak ki kerékpárosoknak. Ide a motorizált forgalom nem hajthat be, az aszfaltcsík mellé virágokat ültettek. A városvezető azt szeretné, ha a hálózat 40 kilométeresre bővülne, elérné a belváros és a bazár legfontosabb részeit, a centrum szinte teljesen bejárható lenne kerékpárral. Nehézséget, mint általában, most is az anyagi források szűkössége okoz, a kerékpárutak építésére nincs meg a város forrása, ezért abban reménykednek, kapnak támogatást a központi kormányzattól, illetve az Európai Uniótól. Bárhogy is alakuljon a helyzet, a kerékpárok kiosztását tovább folytatják, és remélik, hamarosan a sok robogót felváltják a biciklik, és legalább annyian és olyan gyakorisággal használják majd a drótszamarakat, mint bármelyik holland városban.
