Több havi előkészületeket követően szerdán a magyar kormány jelentős döntéseket hozott annak érdekében, hogy befejeződjenek Vajdaságban a magyarságot érintő, korábban megkezdett nagyberuházások – erről a magyar kormány miniszterelnök-helyettese szerdán este tájékoztatta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét.
Pásztor István sajtótájékoztatón ismertette, hogy gyakorlatilag a mai naptól rendelkezésre állnak a plusz pénzügyi források a következő projektumokhoz:
- A Szent Teréz Székesegyház 2015-ben kezdődött felújításának a befejezése. A magyar kormány ehhez további 250 millió forinttal (780 ezer euró) járul hozzá. Az épület teljes körű felújítása várhatóan még idén befejeződik.
- A nagybecskereki zárda épületének a teljes körű felújítása még egy korábbi kormánydöntés alapján indult el. Ennek befejezéséhez a kormány szerdán plusz 370 millió forintot (375 ezer euró) hagyott jóvá, valamint további 120 milliót (115 ezer euró) az épület berendezéséhez. Ezáltal egyrészt a leánykollégium számára biztosítják a működési feltételeket, másrészt az épületben olyan kulturális tereket építenek ki, amelyek otthont adnak a közép-bánáti közösségi életnek. Ez a beruházás is várhatóan az idén befejeződik.
- A Pannon Médiaházban megkezdett munkálatok befejezéséhez 260 millió forintot (812 ezer euró) hagyott jóvá a magyar kormány. Ebből az összegből szerzik be a Pannon Rádió és a Pannon Televízió működéséhez még szükséges eszközöket.
- A Magyar Szó lapkiadó vállalat számára a másfél évvel ezelőtt megkezdett beruházás befejezéséhez a magyar kormány szerdán plusz 100 millió (312.500 euró) forintot hagyott jóvá.
- A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületének teljes körű rekonstrukciójához a kormánydöntés alapján 300 millió (937.500 euró) forint plusz forrás áll majd rendelkezésre. Az eszközök egy részét a felújítás folytatására és befejezésére, a másik részét pedig eszköz- és bútorbeszerzésre fordítják.
Pásztor István köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért odafigyel a vajdasági magyar közösségre és támogatja azokat a programokat, melyeket a VMSZ fontosnak tart.
Újraindul az iskolabusz program
– Beszéltem Hajnal Jenő úrral az iskolabusz programmal kapcsolatban. Arra kértem őt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vállalja át a program szabadkai működtetésének a költségeit, függetlenül attól, hogy ezek milyen jelentős tételt jelentenek az MNT költségvetésében. Ez éves szinten több mint négy millió dinár! – hangsúlyozta Pásztor István és hozzátette: csütörtökön és pénteken megteszik a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy már hétfőn Szabadkán ugyanúgy működjön az iskolabusz program, mint ahogyan az első félévben működött.
A VMSZ elnöke kihangsúlyozta:
Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban pénzkérdés, nem elsősorban hatáskörbeli kérdés, hanem annak a bizonyítéka és bizonyítása, hogy valóban az a szándékunk, hogy minden itt élő magyar emberért a csatát megvívjuk. És amiben tudunk, abban segítsünk nekik, hogy egyszerűbb legyen az életük, hogy ez egy olyan plusz motívum legyen, ami miatt meggondolják, hogy esetleg elmennek-e. Tehát megpróbáljuk őket maximálisan segíteni és én szerintem ezt a célt szolgálja ez a program.
A kétnyelvű anyakönyvekről már tárgyalnak az illetékes minisztériummal
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Pásztor István azt mondta, új fejleményekről egyelőre nem tud beszámolni, de néhány dolgot fontosnak tartott aláhúzni:
– Egyrészről a tavalyi év folyamán, illetve a tavalyi év vége felé változott ez a törvény. Szeretném ez úton is aláhúzni, hogy a törvényben nem történt semmi olyan változás, ami korlátozó jellegű lenne az anyakönyv tartalmával és a nyelvhasználattal kapcsolatban. Sőt! Azt kell, hogy mondjam, pozitív értelemben történt a törvény módosítása: ugyanis, mint ahogyan az köztudott, lehetőség nyílik arra, sőt anyakönyvvezetői kötelesség is az, hogy az anyakönyvbe beírják a nemzeti hovatartozást, ami új momentum – mondta Pásztor.
A VMSZ elnöke rámutatott, hogy az újdonság az, hogy központosították a rendszert és egy adatbázisból dolgozik minden anyakönyvvezető, ez pedig jelentős mértékben csökkenti azokat a mozgástereket, amiket eddig egy-egy önkormányzat szintjén megteremtettek az anyakönyvi hivatalok.
Pásztor István leszögezte:
Nem jogalkotási kérdésről beszélünk, hanem elsősorban technikai kérdésről. Mi ezt így is kezeljük és folyamatban van egy beszélgetés a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a törvény, illetve ennek a végrehajtása. Amikor ezzel kapcsolatban befejezzük a beszélgetéseket, akkor ennek a tartalmáról tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
A VMSZ elnöke rámutatott, hogy amikor az anyakönyvi kivonatokról beszélünk, akkor arról beszélünk, ami az anyakönyvnek a leképzése. Az anyakönyveknek a vezetése pedig a hatályos törvény alapján szerb nyelven, cirill betűkkel történik, azzal, hogy a nevet úgy írják be, ahogy a polgár kéri, a magyarok esetében latin betűkkel és magyar helyesírással.
– Tehát az anyakönyvi kivonat kiadásával alapjaiban nem generálnak új dokumentumot, hanem egy létező dokumentum kivonatát adják oda a polgárnak. Ez a kivonat, mint köztudott, kétnyelvű, a formanyomtatvány ebben a pillanatban is kétnyelvű. Ebbe kerülnek beírásra azok az elemek, amik az anyakönyvnek az elemeit képezik az adott polgárra vonatkozóan. Az, ami ebben a pillanatban nem kétséges, hogy a név beírása egészen biztosan úgy történik ma is, ahogy az az anyakönyvbe be van írva. Ami ebben a pillanatban a dilemma tárgyát képezi az például az, hogy a dátum, vagy a település neve a szerb mellett benne lesz-e magyar helyesírással is. Nekünk az az érdekünk, és azért tárgyalunk a minisztériummal, hogy az eddigi gyakorlatnak a maximumát próbáljuk általános gyakorlattá tenni – mondta Pásztor és rámutatott, hogy az elmúlt években az önkormányzatokban is nagy tarkaság volt e kérdést illetően, és még a magyar önkormányzatokban sem mindenhol adtak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatot.
