„Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha az európai integrációt felgyorsítanánk” – mondta el Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben, ahol az európai uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozóján vett részt.
Az unió soros elnökségét ellátó Románia a külügyminiszteri találkozó az Európai Unió és Kína kapcsolatát tűzte napirendre, a megbeszélés második részére pedig meghívták a tagjelölt országokat is. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint világos, hogy hamarosan Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ezért az országgal folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az unió jövőbeni versenyképessége szempontjából. Megdőlt az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról keletre áramolhat, hogy olcsó munkaerőt keressen. Ma már a keleti vállalatok legalább olyan mértékben diktálják a világgazdaság átalakulási tempóját, mint a nyugatiak, sőt számos iparágban a jövőbeni versenyképességhez szükséges technológiákat Keleten fejlesztik ki, és ott kezdik először alkalmazni – mondta Szijjártó Péter.
„Ezért kiemelt jelentőségű a kínaiakkal való együttműködés, mert ha nem tud együttműködni az Európai Unió Kínával, akkor számos iparágban a legújabb technológiai megoldások válnak elérhetetlenné számunkra, ez pedig az európai versenyképesség visszaesését jelentené” – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint képmutató az unió Kína-politikája olyan körülmények között, amikor a forgalom egy év alatt több mint harminc százalékkal bővült, tavaly már megközelítette a hatszáz milliárd eurót, és a legnagyobb kereskedelmet azok a tagországok bonyolították le – Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia és Hollandia –, amelyek a leghangosabban szoktak bírálatokat megfogalmazni Kínával szemben. Közép-Európa is ki akarja venni a részét az együttműködés előnyeiből, és ez nemcsak regionális, hanem összeurópai érdekeket is szolgál.
„Kína és Közép-Európa együttműködése alapvetően olyan infrastruktúra-fejlesztésről szól, amelyre az európai források nem nyitottak. Így az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekhez adott kínai támogatás felhasználása egész Európa érdeke, ráadásul ez az együttműködés fejlesztéseket jelent a nyugat-balkáni térség számára is, amely így még inkább és minél előbb felkészültté válhat az uniós csatlakozásra” – mondta Szijjártó Péter.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Nyugat-Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott szerinte ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is.
