Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten kezdte kelet-európai látogatását, majd este továbbutazott Szlovákiába és Lengyelországba. Később Belgiumba és Izlandra is ellátogat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten fogadta kollégáját, Mike Pompeo rövid megbeszélés után még rövidebb sajtótájékoztatót tartott a Külügyminisztériumban. Kérdésekre nem volt lehetőség, állítólag azért, mert az amerikai tárcavezető Orbán Viktorral folytatta a találkozók sorát, igyekezett a Várba. Orbán Pompeonak mutatta be először új munkahelyét a Várban, amelynek a restaurálás szabályaitól eltérően kialakított erkélyéről próbálta elkápráztatni az amerikai külügyminisztert.

Legutóbb akkor lehetett egyszerre kérdezni amerikai és magyar külügyminisztert, amikor Hillary Clinton 2010 júniusában Washingtonban fogadta Martonyi Jánost, alig pár héttel az Orbán-kormány megalakulása után. Clinton akkor a lehető legkedvezőbben beszélt az amerikai–magyar kapcsolatokról, amelyek az után kezdtek látványosan romlani, hogy a magyar kormány egyre inkább leépítette a demokratikus intézményeket.

Mindezt megelőzően azonban Pompeo a civil szervezetek képviselőivel találkozott, akiket Orbán Viktor már többször megfenyített, beperelt és elátkozott, mint az illiberális, gonosz rendszerek képviselőit.

Szijjártó Péter úgy értékelte a találkozót, hogy az elkezdte újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat. Kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.

Szerinte mindez annak köszönhető, hogy a magyar kormány és a Trump-adminisztráció több általános politikai és nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló megközelítést képvisel. Így mindketten hazafias politikát folytatnak, ahol a nemzeti érdek az első, és azt gondolják, hogy az állam egyik alapvető kötelessége saját polgárai biztonságának garantálása.

Ezért működtek együtt az ENSZ globális migrációs csomagja elleni küzdelemben – emlékeztetett.

Szijjártó szerint képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között is.

A magyar külügyminiszter sürgette az amerikai fél döntését a romániai gázkitermeléssel kapcsolatban, erre azért lenne szükség, hogy az oroszoktól minél hamarabb találjon rá alternatív forrásra Magyarország.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a 150 ezer Kárpátalján élő magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre. Ezt arra vonatkozóan állapította meg, hogy sejthető volt: az amerikai fél nyomást próbál gyakorolni Magyarországra, hogy a NATO-tárgyalásokat ne akadályozza azzal, hogy Ukrajnát blokkolja a magyar kisebbség védelmének ürügyén.

Még mielőtt a hatalom képviselőivel tárgyalt volna, az amerikai külügyminiszter találkozott Pardavi Mártával, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével, Kapronczay Stefániával, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatójával és Léderer Sándorral, a K-Monitor igazgatójával.

Pardavi Márta többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Elmondta, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.

Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. „Két okból különösen fontos ez – emelte ki Kapronczay. – Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.” Kapronczay tájékoztatta még az amerikai külügyminisztert a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét érintő tervezett korlátozásokról, amelyek szintén veszélyeztetik a vélemények sokszínűségét.

Az MTA szakemberei kedden készülnek élőlánccal körbevenni az Akadémia épületét, hogy tiltakozzanak a kormány ellenük hozott intézkedései ellen.

Léderer Sándor a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent.

Mike Pompeo este a Várban tárgyalt Orbán Viktorral majd továbbutazott Pozsonyba.

Nyitóképünkön Orbán Viktor a karmelita kolostor erkélyéről mutatja Pestet Mike Pompeónak (Fotó: Szecsődi Balázs, MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)