Kékessy Andrea és Király Ede a magyar műkorcsolya (mindeddig) utolsó aranyérmét szerezték meg 1949. február 17-én, a párizsi világbajnokságon. Megalázó „vereséget” tudhattak maguk mögött az 1948-as téli olimpián. Aztán a történelem megismételte önmagát 1980-ban.

A Kékessy-Király páros a St. Moritz-i téli olimpiára esélyesként utazott 1948-ban és kiválóan is szerepelt. Pedig csupa nehezítő körülménnyel kellett megküzdeniük. Az időjárás miatt halasztásokra került sor, majd a versenynapon hóviharban mutatták be gyakorlatukat. Második helyre kerültek, amit senki nem értett, mert az első helyezett belga páros több hibát is vétett, egyikük elesett, az egész programjuk pedig rövidebb volt az előírtnál, ami nagy hibának számít. Ráadásul a magyarok a díjkiosztásnál véletlenül a bronzérmet kapták meg.

Ilyen előzmények után vágott neki a páros a párizsi világbajnokságnak 1949 februárjában. Ott már nem tudtak a zsűritagok „belekötni” a gyakorlatukba és megkapták a jól megérdemelt aranyérmet.

Kékessy Andrea és Király Ede többször is sikerrel szerepelt Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon, egyéniben és párosban is versenyeztek, Király máig a magyarok legsikeresebb műkorcsolyázójának számít. 1948-as olimpiai ezüstjüket és a hetven évvel ezelőtti aranyukat senki nem tudta eddig túlszárnyalni.

1980-ban Sallay András és Regőczy Krisztina aranyérmet nyert a világbajnokságon, de ők jégtáncban versenyeztek. Velük történt nagyon hasonló eset. 1980-ban Lake Placidban rendezték a téli olimpiát, ahol a magyarok olyan jó gyakorlatot mutattak be, amivel el is nyerték a zsűritagok elismerését. Először.

Majd valami oknál fogva megváltoztatták a döntést és a szovjetek kapták az aranyérmet. Regőczyék ezüstérmesek lettek és a zavarodottságot jelezte, hogy a tévés közvetítésben a győztesnek járó himnusz alatt a magyar párost mutatták. Néhány héttel később rendezték Dortmundban a világbajnokságot, ahol azonban már a magyaroké volt az arany jégtáncban.

Kékessy Andrea és Király Ede további sorsát a politika határozta meg, Kékessy 1949-ben hagyta el Magyarországot hosszas hezitálás után, Király pedig az 1950-es világbajnokságról „lógott meg”. Mindkettőjük családját meghurcolták, Királynak még az edzőjét is internálták. Mindkét sportoló végül Kanadában telepedett , de egymástól függetlenül folytatták életüket. Király Ede 2009-es halála előtt többször is hazalátogatott.