Az Orbán-kormány még tavaly év végén olyan tervvel állt elő, hogy a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél több ezer beosztottat fog elbocsátani: pontosan 2600 embert a tárcáktól, a minisztériumok alá rendelt intézményektől pedig több mint 4200-at.

De tempora mutantur, azaz, az idők változnak Magyarországon (is), mégpedig gyorsan. A meghirdetett (és részben végre is hajtott) leépítések ellenére a különböző biztosok száma az utóbbi hónapokban is jelentősen emelkedett. Jelenleg nem kevesebb, mint 60 (hatvan!) miniszteri biztos áll a kormány, illetve a minisztériumok rendelkezésére. A legtöbb biztos a Miniszterelnökségen (16) és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (13) működik, de rajtuk kívül tizenkét kormánybiztos, hat miniszterelnöki biztos és tizenegy miniszterelnöki megbízott is áll az államigazgatás rendelkezésére.

A kormányzati honlap valamint a Hivatalos Értesítők a Népszava által összesített adataiból kitűnik, hogy a biztosok eloszlása a minisztériumok szerint a következő:

  • Agrárminisztérium      1
  • Belügyminisztérium                              1
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma      13
  • Honvédelmi Minisztérium     1
  • Igazságügyi Minisztérium     5
  • Innovációs és Technológiai Minisztérium     8
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium     10
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda  3
  • Miniszterelnökség  16
  • Pénzügyminisztérium                         2
  • Miniszterelnöki biztos 6
  • Miniszterelnöki megbízott 11
  • Kormánybiztos 12

Az egyik leg„komolyabb” kormánybiztosi poszt a 2013-ban megalkotott háttértárca volt, amelynek már a neve is nagyon komoly (és hosszú): „Az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztos” Noha ez a megbízatás azóta már lejárt, a komolyzene azóta biztos jobban egységesebben szól Magyarországon, mert a poszton nem akárki, hanem a nemzetközileg is elismert operaszakértő, az Erkel- és Széchenyi-díjas Batta András állt, aki azelőtt a zeneakadémia rektora volt, utána pedig a művészeti egyetemek rektori székének vezetője lett.

A magyar jog szerint a kormánybiztos a kormány vagy a miniszterelnök által kinevezett miniszteri rangú személy, akinek feladata egy adott problémakör összehangolása, esetleg egy konkrét kormányzati feladat megoldása vagy kezelésének az irányítása. Az Orbán-kormányban a miniszteri biztosok – többek között – olyan feladatokkal vannak megbízva, mint a kiemelkedő nemzeti értékek ügyelete, űrkutatás, egyes karib-tengeri(!) külgazdasági intézkedések összehangolása, frankofón ügyek, a területi közigazgatás humánfejlesztése, a dubaji világkiállításon történő magyar megjelenés és persze a Nemzeti Kastélyprogram meg a Nemzeti Várprogram végrehajtása. A kormánybiztosok megbízása határozott időre szól, de legfeljebb két évre.

A kormánybiztosi pozíciók általában jól fizetett állások. Egy kormánybiztos államtitkári díjazást kap munkájáért, ami általában havi 997.200 forintot jelent. De vannak persze olyan kormánybiztosok is, akik ennél többet kapnak. Így például Héjj Dávid, aki helyettes államtitkár és emellett miniszterelnöki biztos is, csaknem bruttó kétmillió forintot vihet haza havonta. Rajta kívül Homolya Róbert is két helyről kap fizetést, míg a nemrég elhunyt Andy Vajna, aki a nemzeti filmipar fejlesztésért felelt kormánybiztosként, díjazás nélkül végezte feladatait (d epersze más vonalon alaposan „kibélelte” a kormány, pl. kaszinókkal). Mégis, miniszterelnöki, miniszteri és kormánybiztosi pozíciók fenntartása havonta több mint százmillió forintjába kerül a magyar adófizetőknek, ami 37 millió dinárnak felel meg.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelő beszédében többek között bemutatta a kormány hétpontos családtámogatási programját, ami a gyermekszülést hivatott előmozdítani. Erre a programra ugyan még nincs kormánybiztos, de ha lesz, akkor – a rossznyelvek szerint – biztosan csak egy nagyon erős férfiút találnak hozzá.