A januári hó és fagy után gombamód megszaporodtak a kátyúk Szerbia-szerte, amelyek alaposan megkeserítik a sofőrök életét. Nappal még egész jól láthatóak, de félhomályban, különösen a kivilágítatlan útszakaszokon, vagy amikor megtelnek esővízzel, már szinte teljesen észrevehetetlenek. Egy kisebb kátyú is sok gondot, bosszúságot és anyagi kiadást okozhat az autó gazdájának. Lehet-e télen, és ha igen, akkor miért nem javítják most az utakat?

Aki Szerbiában él és/vagy közlekedik, azt nem fogja meglepni a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon közzétett adat, amely szerint a 140 ország útjainak minőségét tartalmazó ranglistán Szerbia a 120. helyen áll.

Annak ellenére, hogy a Putevi Srbije közvállalat adatai szerint az ország évente húszmilliárd dinárt, vagyis százhatvannyolcmillió eurót (!) költ az utak karbantartására, a helyzet nem javul. Ugyanez a szituáció a városokban és a falvakban is, ugyanis az önkormányzatok csak a legszükségesebb, leghalaszthatatlanabb munkálatokat vég(e)z(tet)ik el. Szerbiában a kátyúk betemetésére évente több tízmillió eurót költenek, s valamivel több mint kétszázezer tonna aszfaltot használnak el.

Ahhoz, hogy a kátyúk betömése minőségi legyen, jó néhány előfeltételnek teljesülnie kell.

„A szerbiai utakat, ahogy a többi országban is, aszfalttal vonják be, amelynek a hőmérséklete 140 Celsius-fok az öntéskor. Egy 150–200 tonna aszfaltot tartalmazó keverő esetében a folyamat beindítása nem egyszerű. Ha például egy városban száz darab kátyút kell betömni, amelyeknek a területe összesen száz négyzetméter, akkor ez azt jelentené, hogy tizenkét tonna aszfaltra lenne szükségünk. Ez gazdaságilag egyáltalán nem kifizetődő, és indokolatlan is ennyiért elindítani az aszfaltkeverőt. Ahhoz, hogy a kátyúk kijavítása sikeres legyen, az időjárási viszonyokra is figyelni kell. A legalacsonyabb hőmérséklet nem lehet öt Celsius-foknál kevesebb, s a szél sem fújhat. Ha viszont van légmozgás, ami miatt az aszfalttömeg gyorsabban hűl, akkor a megengedett minimális hőmérséklet tíz Celsius-fok. Aszfaltozás közben nem eshet sem eső, sem hó, mivel a talajnak teljesen száraznak kell lennie. Ha a felsorolt feltételek nem valósulnak meg, akkor a régi és az új aszfalt között nem alakul ki megfelelő kapcsolat” – mondta Ivan Andrić mérnök a SAT Plus szakfolyóiratnak.

A megoldás: hidegaszfalt-keverék

Ebből is látszik, hogy télen a Szerbiában legtöbbször alkalmazott módszerrel nincs értelme a kátyúzásnak, ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy januárban vagy februárban az összes említett feltétel megvalósuljon. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem létezik olyan megoldás, amely alkalmas arra, hogy télen is ki lehessen javítani az útburkolatokon keletkezett hibákat. A hidegaszfalt-keveréket ugyanis úgy alakították ki, hogy az téli időszakban is megfelelő fedést biztosítson a sérült útfelületeken. A hidegaszfalt-keverék kátyúba történő bedolgozása után akár már azonnal, pár órán belül forgalommal terhelhető, rugalmas, utántömörödő felületet biztosít. Szerbiában és Magyarországon több cég is alkalmazza ezt a technológiát, amelynek a legnagyobb előnye, hogy mínusz huszonhat Celsius-fok hőmérsékleten is bedolgozható, valamint a művelethez nem kell az úgynevezett finisher, mivel az aszfalt nem forró, és úthengerre sincs szükség. Vannak olyan keverékek is, amelyek akkor is felhasználhatóak, amikor a talaj nedves, vagyis esőben és havazás alatt is végezhető a javítás. Azt viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez csak átmeneti megoldás, és nem végleges. A hideg keverék legtöbb két évet bír ki, utána vagy cserélni kell, vagy forró aszfalttal hosszabb időre ki kell javítani a hibát.

Ha már van megoldás a kátyúzásra télen is, jogos kérdés, az utak karbantartásáért felelősök és a cégek miért nem alkalmazzák? Úgy tűnik, Szerbiában az útkarbantartók inkább kifizetik a kártérítést azoknak a sofőröknek, akiknek van idejük és idegük kiharcolni, mintsem a kátyúk eltüntetésével bíbelődjenek. A sofőröknek pedig nem marad más hátra, mint hogy még óvatosabban és lassabban vezessenek…

Időigényes az út a kártérítésig

Aki egy olyan méretű kátyúba hajt bele, amelyik miatt az autó bármelyik része megsérül, annak joga van a kártérítésre. Ez azonban időt és utánjárást igényel. Aki úgy dönt, hogy belevág a folyamatba, annak segít az alábbi írásunk, amely négy lépésben írja le a teendőket.

  1. Ha az időjárási és az útviszonyoknak megfelelően vezetett, s belehajtott egy kátyúba, ami miatt az autó valamelyik része megrongálódott, akkor hívja fel a közlekedési rendőrséget, hogy az esetről készítsenek jegyzőkönyvet. Fényképezze le a helyszínt, a sérüléseket és a kátyút is, s ha tud, biztosítson tanúkat is arra az esetre, ha bíróságig jutna az ügy.
  2. Amikor a rendőrségtől megkapta a jegyzőkönyvet, keresse fel a biztosítótársaságát, amely felméri a kár nagyságát, s összeállít egy dokumentumot a sérülésekről.
  3. Ezután a rendőrségi jegyzőkönyvvel és a biztosító által kiadott dokumentumokkal adjon át egy kártérítési kérelmet annak a cégnek, amelyik az adott út karbantartásáért felelős, ahol a baleset történt. Hogy kihez kell fordulnia, azt legegyszerűbben az önkormányzat felkeresésével derítheti ki, mivel ott pontosan tudni fogják, melyik cég felelős az adott útszakaszért. Ha a baleset az autóúton, első- vagy másodrendű főúton történt, akkor a Putevi Srbije honlapján (www.putevi-srbije.rs) találja meg a keresett információt, vagy telefonon a 0800/111-004-es számon.
  4. Ha az útkarbantartó cég nem hajlandó kifizetni a kártérítést, akkor ajánlatos felkeresni az önkormányzatot vagy a Putevi Srbije közvállalatot attól függően, hol történt a baleset. Ha ez sem segít, akkor nem marad más hátra, jogi útra kell terelni az ügyet, s a bíróságon kell kiharcolni a kártérítés kifizetését.

Az írás a Családi Kör február 14-ei számában jelent meg.

Címkék: kártérítés Családi Kör