A magyar Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezzünk. Azért ezt a napot választották, mert Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol a Gulagon volt fogságban. A földművelésügyi miniszter bűne az volt, hogy bírálta a kommunista rendszert.

Kelet-Európában egymillióra becsülik a kommunizmus áldozatainak számát. Ebben benne vannak a kényszermunkatáborokba elhurcoltak, ott elhaltak, a kivégzettek, és a rendszer olyan áldozatai is, akiket börtönbe zártak, kínoztak, vallattak és emberi méltóságuktól megfosztottak.

Magyarországról a hadifoglyok kerültek először szovjet fogságba, őket már haza sem engedték, de a “málenkij robot” keretében is több százezer személyt hurcoltak el a világháború után a Szovjetunióba. A munkatáborokba a korabeli Magyarország területéről mindenhonnan kerültek áldozatok, Délvidékről is több mint 100 ezer személy került elhurcolásra, elég volt egy németesnek hangzó vezetéknév vagy katonai szolgálat, ruházat.

Malenkij Robot emlékmúzeum: Áldozatok névsora a Szabad Nép 1947-es évfolyamában

Malenkij Robot emlékmúzeum: Áldozatok névsora a Szabad Nép 1947-es évfolyamában

A Málenkij Robot emlékmű Budapesten, egy hidegháborús atombunkerben került kialakításra a ferencvárosi pályaudvarnál. A 2017 végén átadott múzeum egyik termében megtekinthetők olyan korabeli újságok, amelyek közölték azoknak a nevét, akik várhatóan hazatérnek majd a táborokból. És éppen az első oldalon vajdasági lakosok is szerepelnek a jegyzékben.

A Terror Háza múzeum, ami a hírhedt ÁVH központjának épületében létesült (Andrássy út 60.) ezen a napon ingyenes belépővel várja az érdeklődőket.


Nyitóképünkön: Csajka a Malenkij Robot Emlékmúzeumban (Fotó: Szappanos Veronika, SZMSZ)