A Szerbiai Sugárzási és Nukleáris Biztonsággal foglalkozó Igazgatóság igazgatóhelyettese Maja Eremić Savković bejelentette, hogy több mint ezer iskolában és iskoláskor előtti intézményben kezdik meg márcis elsejével a radon-koncentráció mérését, írja a Tanjug.

Eremić Savković a Szerbiai RTV-nek azt nyilatkozta, hogy a radon egy természetes, színtelen és szagtalan gáz, természetes része a környezetünknek és zárt térben könnyen mérhető.

Két évvel ezelőtt Nišben és környékén lakásokban mérték a radon koncentrációját, és a megengedett értékeket meghaladó eredményeket kaptak. Ezeket az épületeket most felújítják.

Az új akció keretében 5000 mérőeszközt helyeznek ki 1300 iskolában és iskoláskor előtti intézményben, a kihelyezett detektorok száma pedig a diákok számától függ majd.

A mérőeszközök három hónapig lesznek majd az iskolákban, a kapott adatokat pedig egy svéd laboratóriumban vizsgálják majd. Várhatóan szeptember elsejéig megérkeznek majd az eredmények, amelyek alapján el tudnak majd járni.

Az intézmény képviselője kiemelte, hogy ezek a mérőeszközök semmilyen sugárzást nem bocsátanak ki, majd azt is hozzátette, hogy az eredményekről értesítik majd a minisztériumot és az iskolákat is, így ott, ahol nagyobb lesz a koncentráció, arra is javaslatot kapnak, hogy szanálják azt.

 

Hogyan hat a radon a szervezetünkre?

A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszolrészecskéken, ezzel pedig a tüdő falán. Ebből következik, hogy a légköri aeroszol koncentráció nagyságával a szervezetünkbe jutó bomlástermékek mennyisége is nagyobb lesz. A klinikai tanulmányok szerint a radon okozta daganatos megbetegedések létrejöttének helye az esetek döntő többségében a légutak elágazásainak csúcsa, tehát az a rész, ahol az aeroszolok megtapadása a legnagyobb. A tüdő falán megtapadó bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén lévő hámsejteket közvetlenül sugározzák be, így kijelenthető, hogy a légköri radon kizárólag a tüdőre veszélyes; más szervek károsodása szinte kizárható. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy a zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, sőt, a dohányosoknál a radon 25-szörös (!) kockázatot jelent.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/19435/radon-hattersugarzas