Nagy István magyar agrárminiszter szerint a program eredményei a jövőbe mutatnak és példaként szolgálnak. A gazdaságfejlesztési program megélhetést és megmaradást biztosít a vajdasági magyar családoknak.
A magyarkanizsai mézüzem átadásakor Nagy úgy fogalmazott: „A magyar–magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás jellemzi, amely két pilléren nyugszik: a nemzetrészek egységén és azok helyi érdekérvényesítő erején. Erős helyi közösség nélkül nincs erős gazdaság.”
Pásztor István VMSZ-elnök mindkét helyszínen megköszönte a magyar kormány anyagi, erkölcsi és politikai támogatását, amely nélkül, szavai szerint, nem valósulhattak volna meg ezek a beruházások.
A doroszlói sertésfarm átadásakor Nagy István kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy „a szomszédos országokkal együttműködésre alapuló stratégiai kapcsolatokat építsen”. „A magyar közösségek – függetlenül attól, hogy határainkon innen vagy túl élnek – nagyban befolyásolják a magyar gazdaságot, amely visszahat rájuk is. Elég csak az agráriumra tekinteni: a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből tudott erőt meríteni. Az ebből táplálkozó hagyományaink és a természeti kincseink nem választhatók el a határok mentén” – fogalmazott a magyar agrárminiszter.
Az új sertéstelep Európa legmodernebb technológiáinak felhasználásával működik.
A magyar kormány és a VMSZ közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A 2016–2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték. A cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása.
Nyitóképünkön: Mézüzem-átadási ceremónia Magyarkanizsán, 2019. március 12-én (Fotó: Pelsőczy Csaba, Agrárminisztérium)
