A csütörtök délután óta tartó, lényegében az egész országot megbénító áramszünet miatt már a létfontosságú dolgok sem adottak a politikai és gazdasági válság sújtotta Venezuelában: a kórházi gépeket lassan nincs, mi működtesse, az amúgy is kevés élelmiszer és a hűtést igénylő gyógyszer megromlik. A kártyaleolvasó terminálok nélkül vásárolni sem nagyon lehet. Fosztogatások kezdődtek, szinte sehol nincs internet, nincs térerő, távol élő rokonok napok óta nem kapnak hírt a szeretteikről, írja összefoglalójában az Index.hu.
„Sokan meg fogunk itt halni. Én legalább már éltem eleget” – mondta a caracasi Dr. José María Vargas Kórház egyik betege, az 52 éves Belisario Jiménez a New York Times múlt pénteken megjelent anyagában. Akkor még csak második napja tartott az országos áramszünet a súlyos politikai és gazdasági válságba süllyedt Venezuelában, de már akkor egyértelmű volt, hogy a tartalék generátorokra utalt kórházak nem fogják győzni a betegek ellátását, ha nem jön vissza az áram. Jiménez, aki azért került intenzív osztályra, mert legurult egy lépcsőn, nyomasztó jeleneteknek volt szemtanúja a kórházban. Az orvosok forgásos rendszerben cserélgették, éppen melyik beteget kapcsolják rá egyre a kevés gép közül, amiket működtet még a generátor.
Naponta 50 újabb baba életveszélyben
A veszély már azzal kezdődik, hogy ha áram híján nincs légkondicionálás a kórházakban, az kedvez a baktériumok terjedésének. De az áram hiánya sokaknak közvetlen életveszélyt jelent. A legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a koraszülöttek, az intenzív ellátást igénylő újszülöttek. Venezuelában naponta ötven ilyen baba születik Jaime Lorenzo, a Médicos Unidos szervezet vezetője szerint.
Érkeztek hírek az áramszünet miatt bekövetkezett tragédiákról: a Miami Herald egy kórházi szóvivőre hivatkozva egy újszülött és egy kisgyerek haláláról ír. A BBC tudósítója is beszélt egy caracasi gyermekkórházban dolgozó laboránssal, aki azt mondta, hogy látott a gyerekét sirató anyát a folyosón, és tud olyan újszülöttről, aki az orvosok minden erőfeszítése ellenére nem élte túl az áramszünet első napját. A helyzet kétségbeejtőségét mutatta meg az a közösségi médiában felkapott videó, amelyben egy nővér kézzel igyekszik folyamatosan levegőt pumpálni egy kisbaba tüdejébe.
Életveszélyben lévő, népes csoport a vesebetegeké is. A Codevida nevű, az egészségügyet monitorozó civil szervezet már két nappal ezelőtt 15, az áramszünetre visszavezethető halálesetről számolt be: az áldozatok olyan vesebetegek voltak, akik a dialíziskezelés elmaradása miatt haltak meg. A Codevida szerint nagyjából 10 ezer további vesebeteg ember élete múlhat azon, hogy mikor lesz újra áram. Még nagyobb tömeget jelentenek azok a krónikus betegek, akiknek hűtést igénylő gyógyszerre van szükségük, és akik most jeget próbálnak szerezni, hogy a készletük kibírja ezeket a napokat.
Nincs pénz, nincs kártya, nincs étel
Egy normálisan működő országban a megromlott ételt sokkal kisebb gond lenne pótolni, mint a gyógyszert, de a válság sújtotta Venezuelában ez sem feltétlenül igaz. A 30 milliós országot próbára tevő élelmiszerhiány súlyosságát jól mutatja az a kutatás, amely szerint az átlagos venezuelai 11 kilót fogyott egyetlen év, a 2017-es leforgása alatt, és amelyben a megkérdezettek több mint 60 százaléka mondta, hogy az előző három hónapban előfordult: éhesen ébredt reggel, mert nem volt elég pénze ennivalóra. 
Ráadásul még akinek futná is ételre a megromlott helyett, annak is komoly kihívás beszerezni azt a mostani helyzetben, ugyanis nemigen van mivel fizetni. A hiperinfláció miatt a készpénzt már rég kiszorította a bankkártya. Mióta a pénznyomás nem tud lépést tartani az egyre nagyobb és nagyobb címletű bankjegyek utáni igénnyel, mindenki kártyával fizet, csakhogy áram nélkül a terminálok sem működnek. A Washington Post szerint a kereskedés úgy-ahogy folyik külföldi valutával, aki tud, az dollárral, euróval vagy bármi mással fizet, ami épp akad, de a többségnek semmilyen fizetőeszköze sincs.
Az áramkimaradás betett az ország fő bevételi forrásának számító, amúgy is problémás olajkitermelésnek is.
Se pénz, se támasz, se hír
Ha nem sikerül internetkapcsolatot találni, és telefonálni sem lehet, az milliók számára jelenti azt, hogy nem kapnak hírt a szeretteikről. Azok a tömegek, akik a válság előző éveiben már elmenekültek az országból, most nem tudnak kapcsolatba lépni a hátramaradt rokonokkal. A helyzeten tovább ront, mutatott rá a Washington Post, hogy főként a tetterős fiatalok mentek el, hogy aztán a távolból pénzzel támogassák a családot, és a sebezhetőbb csoportok maradtak hátra: az idősek, a betegek, a gyerekek. Nekik most a támaszaik nélkül kellene boldogulniuk, és még a pénzküldemény sem tud megérkezni.
Az áramkimaradás vízhiányt is hozott magával egyes területeken, például Caracasban, ahol – az elővárosi részeket is ideszámítva – bő 5 millióan élnek. Itt a tengerszint feletti magasság miatt mélyről, szivattyúkkal nyerik a vizet, de áram nélkül azok sem működnek. A Reuters tudósítása szerint Caracasban a szennyezett csatornáknál gyülekeznek kannákkal az emberek, de az innen hozott vizet csak vécéöblítéshez és felmosáshoz volna szabad használni. Sokan járvány kitörésétől tartanak, és a helyzeten az sem segít, hogy szappanhoz sem egyszerű hozzájutni, egyrészt az árak miatt, másrészt hiány van abból is. Százak álltak sorban Caracas északi határánál, ahol a város találkozik az El Avilan nemzeti parkkal, hogy a hegyi forrásokból szerezzenek tiszta vizet.
Az áramkimaradás egyébként Venezuelában megszokott dolog az utóbbi években, egy 6-8 órás kimaradás itt-ott lényegében része a mindennapoknak, de a mostani helyzet rendkívüli. Az áramszünet csütörtök délután kezdődött, és hétvégén hiába jött vissza az áram egyes részeken, újra el is ment.
Mindkét oldal a másikat vádolja
Hétfőn már az ellenzéki többségű nemzetgyűlést szükségállapotot is kihirdetett az országban. A nemzetgyűlés ugyanakkor nem rendelkezik a szükséges jogkörrel ahhoz, hogy érvényesítse a szükségállapotot addig, amíg az ellenzék által illegitimnek tartott Nicolás Maduro elnök a helyén van, és a hadsereg kitart mellette.
Hogy a mostani áramszünetet pontosan mi okozta, arról nincs még hivatalos, megbízható információ. Egyes hírek szerint egy erdőtűzzel indult az egész, a tűz egy fontos vezetéket rongált meg, és innen indult a láncreakció. Maduro szabotázst emleget, az Egyesült Államokat és az ellenzéket hibáztatja. Az elnökhöz hű legfőbb ügyész kedden bejelentette, hogy a magát a januári tüntetéseken ideiglenes elnöknek kikiáltó és több mint ötven külföldi ország által elismert Juan Guaidó házelnök ellen vizsgálódna szabotázs gyanújával.
A másik oldal szerint viszont az vezetett idáig, hogy a korrupt rendszerben senki sem foglalkozott az államosított közművek tisztességes karbantartásával.
Fotó: Vesebeteg páciens kap kezelést a San Cristobal kórházban, ahol generátor szolgáltatja a kezeléshez szükséges áramot 2019. március 11-énGaléria: Venezuelai áramszünet (Fotó: Carlos Eduardo Ramirez)
