Ha a jövő héten írnák ki a rendkívüli parlamenti választásokat, a Szerb Haladó Pártot és azokat a pártokat, amelyekkel egy választási listán szerepelne, a polgárok 43.4 százaléka támogatná – derül ki a Nova srpska politička misao (NSPM- Új Szerb Politikai Eszme) folyóirat legutóbbi felméréséből, tudatta az N1.
A megkérdezettek 17.9 százaléka mondta, hogy az ellenzék valamely pártjára szavazna, de azt nem tudta megmondani, hogy melyikre. A polgárok 13.2 százaléka a Szövetség Szerbiáért listájára voksolna, 8.7 százalék a Szerbiai Szocialista Párt által vezetett koalícióra, 4.4 százalék pedig a Szabad Polgárok Mozgalmára.
A Vreme hetilapban megjelent kutatás szerint minden más párt a bejutási küszöb alatt maradna: a Szerb Patrióta Mozgalom 2.9 százalékot kapna, a Szerb Radikális Párt 2.7-et, a Szociáldemokrata Párt 2.1-et, a Szerbiai Demokrata Párt pedig 1.7-et. Az összes többi párt összesen kapná meg a voksok 3.1 százalékát.
Azt a kérdést, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kellene-e a következő választásokat, ha nem következik be változás a sajtószabadság terén, a kutatók csak azoknak a polgároknak tették fel, akik nem a haladók, a szocialisták vagy a radikálisok hívének vallották magukat. A megkérdezettek 43.6 százaléka támogatná a bojkottot, 30.5 százalék szerint nem kell bojkottálni a voksolást semmilyen körülmények között, míg a megkérdezettek 25.9 százaléka nem tudott/nem akart válaszolni.
Biztosra ígérte, hogy részt vesz a választásokon a megkérdezettek 63.8 százaléka, 15.6 százalék talán voksolna, 11.5 százalék nem szavazna, 9.1 százalék pedig nem tudott/nem akart válaszolni.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy mekkora a polgári tiltakozás támogatottsága: a megkérdezettek 37.6 százaléka támogatta a tiltakozó megmozdulásokat, 43.2 százalékuk ellenezte azokat, a megkérdezettek 19.2 százaléka pedig nem tudott/nem akart válaszolni.
Szerbia uniós csatlakozását a megkérdezettek 48.4 százaléka támogatja, 37.9 százalék ellenzi, 13.7 százaléknak pedig nincs kialakult véleménye.
Az Oroszországgal létrehozandó szövetséget a megkérdezettek 58.4 százaléka támogatta, 22.6 százalék ellenezte, a polgárok 19 százalékának pedig nincs kialakult véleménye a kérdés kapcsán.
Azt az elképzelést, amely szerint Koszovó néhány, szerbek lakta községét Szerbiához kellene csatolni, cserébe pedig Pristina nemzetközi elismerést kapna és helyet az ENSZ.-ben, a megkérdezettek 27.4 százaléka támogatta, 49.3 százaléka ellenezte, 23.3 százaléknak pedig nincs kialakult véleménye.
Đorđe Vukadinović, a NSPM főszerkesztője szerint ha a polgári elégedetlenségi megmozdulások kudarcba fulladnak és ha az ellenzéki pártok és pártvezetők összevesznek azon, hogy ki okolható az esetleges kudarc miatt, Aleksandar Vučić megint könnyűszerrel biztosítani tudja majd a Szerb Haladó Párt számára a bűvös 50 százalék feletti támogatottságot.
