Ahogyan az várható is volt, a második napirendi pont váltotta ki a legnagyobb vitát a zentai képviselő testület csütörtöki, március 21-i ülésén az összesen három közül.
Mint azt Perpauer Attila, a Községi Tanács oktatásügyi tanácsosa már az első napirendi pont előterjesztésében ismertette, egy kormányrendelet kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy legkésőbb március 29-ig hozzák meg az iskoláskor előtti intézmények, valamint az általános iskolák hálózatára vonatkozó rendeleteiket. Mivel az előterjesztő azt is elmondta, hogy Zenta esetében, és az iskoláskor előtti intézmények, azaz az óvodák vonatkozásában ez a rendelet semmilyen változást nem hoz a jelenlegi állapotokhoz képest, azaz az oktatás és nevelés továbbra is a Szép utcai Hófehérke Óvodában és további kilenc kihelyezett tagozaton (Bambi, Bóbita, Százszorszép, Margaréta, Pitypang, Cinege, Kuckó, Vadvirág és Pillangó) valósul meg, így a testület is vita és ellenszavazat nélkül (25 igen szavazattal) fogadta el a határozatot.
Egészen más a helyzet azonban az általános iskolák esetében, hisz az erre vonatkozó rendeletjavaslat legalább kettő, jelentősnek nevezhető változást irányoz elő. Az egyik az iskolák elnevezésére, a másik azok jogalanyiságára vonatkozik.
Ami a névváltozást illeti, a javaslat szerint a jövőben a November 11. Általános Iskola a Stevan Sremac nevet venné fel, az Emlékiskola pedig a Petőfi Sándor nevet (a többi iskola neve nem változna). A másik változás, hogy megszűnne az összes községi általános iskolát eddig egy jogi személybe tömörítő Stevan Sremac Iskolaközpont, és valamennyi iskola önállósulna, azaz önálló intézménnyé válna.
Az egyetlen kivétel ez alól a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, amely nem kapna jogi önállóságot, az oktatás ott a Petőfi Sándor (Emlék) iskola kihelyezett tagozataként valósulna meg. Perpauer Attila azonban előterjesztésében hangsúlyozta, mindez nem jelent semmilyen változást (azaz leépítést) sem az oktatásnak otthont adó épületek, sem a tagozatok, sem az ott dolgozók számában.
Zentai iskolák szétválása – miért most, ha húsz éven át nem tették meg?
Pár napja bombaként robbant a hír, hogy a zentai Stevan Sremac Általános Iskolát négy külön iskolává bontják szét. Az információ napok óta foglalkoztatja a helyi közvéleményt, s ennek kapcsán több kérdés is felmerült, amelyet a Szabad Magyar Szó csokorba gyűjtött, s reméljük, hogy ezekre a csütörtöki képviselő testületi ülésen, amikor az iskolák szétválásáról szavaznak a képviselők, az illetékesek válaszolnak is.
Az előterjesztést követő vita során szépen kikristályosodtak az egyes frakciók álláspontjai. A vitát Rácz Szabó László (Zenta a zentaiaké!) nyitotta meg, aki amellett, hogy elvben támogatta a decentralizációt, rögtön meg is fogalmazta azt az akár egységesnek is nevezhető ellenzéki aggodalmat, hogy vajon nem eredményezi-e ez belátható időn belül majd valamelyik zentai (városi) iskola bezárását. Több, ellenzéki oldalról felszólaló képviselő is ezt hangsúlyozta. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) szerint például az egységes iskolaközpont könnyebben ellen tudna állni a racionalizációs kényszernek, mint az önállósult intézmények, és valószínűsítette, hogy ha erre esetleg mégis sor kerül, akkor az minden bizonnyal az Emlékiskola bezárását fogja eredményezni. Mint mondta, ezt a potenciális veszélyt az MM nem tudja felvállalni, ezért a frakció egységesen a javaslat ellen fog szavazni. Burány Katalin (MM) szakmai szempontból helyénvalónak tartotta az iskolák szétválását, de szerinte ezt 20 évvel ezelőtt kellett volna megcsinálni, és nem most, amikor a gyereklétszám folyamatosan csökken, ami valószínűsíthetően tagozatcsökkenést fog eredményezni, az pedig csak növeli valamelyik városi iskola bezárásának veszélyét. Az ellenzéki sorokból egyedül Gordán József (VMDK) támogatta a javaslatot, aki saját szakmai tapasztalataira hivatkozva fogalmazta meg véleményét, miszerint az eddigi egyközpontúságnak több hátránya volt, mint előnye.
A VMSZ részéről többen is érveltek a javaslat mellett. Búrány Hajnalka szerint senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 2-3 év múlva, viszont az önállósult intézmények külön-külön is tudnak majd pályázni különböző forrásokra, az egész rendszer pedig a decentralizáció következtében hatékonyabb lesz, az átszervezés pedi g nem jár a munkaerő leépítésével. Juhász Attila érvelése szerint egyenesen az önállósulás jelent nagyobb biztonságot az iskolák számára, mert így ha racionalizációs nyomás érkezne az állam részéről, akkor az már egy önálló iskola bezárásaként vetődne fel, azt pedig nagyobb eséllyel lehet megakadályozni, mint a jelenlegi centralizált rendszerben. Gyakorlatilag ugyanerre hivatkozott az ülést levezető Pataki Tibor kkt-elnökhelyettes is, aki hozzátette, Szerbiában már Zenta maradt az egyetlen önkormányzat, ahol iskolaközpont működik, és nyilván nem véletlen, hogy a többi önkormányzat már felszámolta ezt a rendszert.
Más felszólalók nem a rendszerbeli változást, hanem a névváltoztatást kifogásolták. Predrag Popović (Demokrata Párt) például felszólalásában kifejtette, a második világháború összesen 1696 magyar, szerb, montenegrói, német és zsidó áldozatot követelt Zentától, az ő emlékükre kapta az Emlékiskola a nevét, amely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, és egyenesen kegyeletsértőnek minősítette a névváltoztatási szándékot. Miladin Bradić és Radovan Boljanović (mindketten a hatalmi koalícióhoz tartozó SZHP-SZSZDP-SZENYP koalíció tagjai) felszólalásukban támogatták Popović véleményét.
A több mint egy óra hosszáig tartó vita és számtalan felszólalás ellenére azonban néhány kérdés megválaszolatlanul maradt. Így például Zsoldos Ferenc Juhász Attilához intézett kérdésére, mely szerint akkor az előterjesztő nevében tudja-e garantálni, hogy ősztől nem lesznek tagozatösszevonások, ez utóbbi csak a Magyar Mozgalom mocskolódásával reagált, de kikerülte az egyenes választ,
ugyanakkor Czegledi Rudolf polgármester felszólalásában elismerte, ha a demográfiai mutatók nem javulnak, akkor előbb-utóbb így is, úgy is osztályok szűnnek majd meg.
A névváltoztatásra vonatkozó kérdéseket azonban senki sem válaszolta meg, annak ellenére sem, hogy a kérdést feltevő Popović emlékeztetett, az átkosnak tartott kommunista időszakban referendummal döntöttek a zentai általános iskolák elnevezéséről, a demokráciának nevezett jelenkorban viszont senki sem kérdezte meg a polgárokat.
A testület végül 15 támogató és 8 ellenszavazat mellett (négyen tartózkodtak) fogadta el a javaslatot, és mivel időközben a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása is megérkezett, a döntés véglegesnek tekinthető.
Zenta: Szétválnak az általános iskolák, az Emlékiskolához csatolják a felsőhegyit
Úgy tűnik, megvalósul csütörtökön az, amiről évek óta beszélnek Zentán, de mindig elhalasztódott, vagy elnapolódott: ugyanis a március 21-én 9 órára összehívott községi képviselő-testületi ülésen az egyik napirendi pont a zentai általános iskolák hálózata.
A harmadik, egyben utolsó napirendi pont a nemzetek közötti tanács hatáskörére vonatkozó javaslat módosításáról szólt. Az előterjesztő nevében Sarnyai Rózsa Edit elmondta, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvény értelmében ezt a tanácsot már évekkel ezelőtt meg kellett volna alakítani, de ez nem történt meg, ezért van most szükség a módosításokra és kiegészítésekre. Predrag Popović ezzel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy amíg a 9 tagú tanács 4 magyar tagját a Magyar Nemzeti Tanács, 1 roma tagját pedig a Roma Nemzeti Tanács jelöli, addig a 4 szerb tagot a „kkt állandó munkatestülete javasolja, amely a káderügyi kérdésekkel kapcsolatos teendőket látja el”. Popović értelmezésében ez azt jelenti, hogy a 4 szerb nemzetiségű tagot is magyarok nevezik ki. Érdemi választ azonban nem kapott a felvetésére, és a testület végül szavazattöbbséggel (20 igen) elfogadta a javaslatot.
